Ember és Tisza

Belvíz és árvíz - frissítve

2012-03-02T17:39:00.010+01:00

A múlt héten volt, hogy megjelent a belvíz -
rögtön ideges lettem,
s nem azért, mert nagyon kellene már egy kis víztöbblet - augusztus óta nem esett elegendő csapadék, ami különösen azért érdekes, mert a Tiszai-alföldön EZ A NEDVES FÉLÉV időszaka, s mindjárt vége! - , hanem mert még abszolút fagy volt, azon kicsi hó elolvadása előtt voltunk, ami nagynehezen le bírt esni végre.

S valóban: aztán az olvadás megint úgy jött, ahogy az elmúlt években már többször: nagy széllel - úgyhogy a hótakaróból végül nemhogy belvíz, de víz se maradt.
Most ott tartunk, hogy a hóolvadás után szégyenszemre ki kell járnom itatni a lovakat, mert a szikes gyepemen sem maradt elegendő vízállás. Pedig normálisan márciusban a terület jó részének víz alatt kéne állnia! Egyébként nem remélhetem, hogy lesz mit kaszálni!

Sajnos a belvíz csak a médiában jelent meg, ami arra volt jó, hogy a fenntarthatósággal ellentétes közismereteket és közhangulatot fenntartsa, elmélyítse.
Emlékezzünk, tavaly télen annyira ment a belvíz-háború, hogy még az államtitkár is robbantott, aztán megint sikerült irtózatos deficittel zárni az évet. (Nagykörűben 275 mm csapadékot mértünk 2011-ben - az éves átlagos párolgás 7-800 mm!)

Nem írtam meg a belvizet (hiszen készülök egy képesített disznóvágással:),
de most hogy látom, hogy a Híradóba betört az árvíz,
s gondoltam, csak melléteszem a képet a hivatalos előrejelzésből:
(A link a mindenkori aktuális képet mutatja.)

A tanulság nem az, hogy mennyire előre dolgoznak - mert remélhetőleg lesz azért árvízi hozam a Tiszán - , hanem hogy a közhangulat fenntartása mennyire fontos és hatékony a média által a jelenlegi vízlevezető vízgazdálkodás fenntartásának indoklása miatt.

Csakhogy közben kiszáradunk.

Mert hamisak a köztudat fogalmai. Nem jól tudja a nagyközönség, a médiamunkások, a döntéshozók és a vízügyi szakma, hogy mi a belvíz, és hogy mi az árvíz, és hogy mire valók ezek.

A bejegyzés legfontosabb fogalma a "NEDVES FÉLÉV".

A Tiszai-alföld vízháztartását az tudná megmenteni, ha megoldanánk a téli, nedves félév víztöbbletének elraktározását és hasznosulását a nyári, száraz félévre. A téli félév (okt-márc.) vízmérlege átlagosan 0-100 mm víztöbbletet mutat, míg a nyári félév (ápr-szept.) 3-400 mm-es vízhiányt a Tiszai-alföldön. (Az éves csapadék 500 mm, tehát éves szinten az egyensúlyhoz szükséges vízmennyiségnek csak a 2/3-át tudja biztosítani a csapadék.) Ugyanakkor a hegyvidékek víztöbbletét tavasszal - épp a száraz évszak elején - a Tisza árvize kegyeskedi szállítani az Alföldre, hogy ezzel pótolja a hiányzó csapadékot.

Ezen víztöbblet tájba-juttatását kellene megoldanunk a vízborításhoz igazított tájhasználattal, és szabályozott vízkivezetéssel. Ehelyett jelenleg - a modernkori Tisza-szabályozás megkezdése óta - ezen víztöbblet megjelenését támadásként értékeli a vízügy, és nagyon drágán, nagy veszélyek közepette, hősiesen kivezeti az országból.

Lesz még baj az árvízzel: amikor nem lesz.

De most még lenne miből ellensúlyoznunk az Alföld rendszerszerű kiszáradását.

===
Ide veszem /teszem a Híradó újabb tudósítását, ami hadiállapot ízű, és beszámol arról, hogy minden rendben van:
Télen van hó,
lassan olvadgat,
a szakemberek nem tudnak mondani rosszat egyelőre,
de ha a szélsőségessé tett környezeti reakciók úgy alakulnának,
akkor létrejönne az a baj, amit létrehoztunk.

Lélegzetbeállító.

Térkép a hóban tárolt vízkészletről, ugyancsak a hydroinfo.hu-ról:

E szerint a hegyvidéki vízgyűjtőn 1-200 mm-nyi víztartalmú hótakaró van.
Ez a mennyiség a síkvidéki, írtózatos csapadékhiánnyal, és vízkészlethiánnyal sújtott területeken elosztva csepp a tengerben. Pontosabban a sivatagban.

Ja, persze meg lehet oldani, hogy ez a kevés víz vészhelyzetet okozon.
Nem könnyű, nem olcsó, de meg lehet oldani.
Olyan Tisza-szabályozást, vízgazdálkodást és területhasználatot kell hozzá csinálni,
amilyet most követünk (ímmár több mint másfél évszázada).

Kétféle mezőgazdaság – avagy miből él a konyhakert

2012-02-21T21:40:00.005+01:00

Meggyőződésem (értsd, tapasztalásom), hogy a vidéki levegő szabaddá tesz.

De a vidéki életről nem lehet reális képet alkotni a városból.

Intézetekből, tanulmányokból, plázákból, álmokból. Sem minisztériumokból, sem misztériumokból.

Pedig ráférne szegény vidékre egy reális kép a városiakban. És a városhívőkre, az elvágyódó ökoromantikusokra, és azokra is, akik vidékről vágyták fel magukat a városba…

Találkoztam 2 forrással, amik tartalmas illusztrációját adhatják a vidéki életnek.

Ellenkező ízűek, de igazság/valóság van mindkettőben.

Az is látszik rajtuk, hogy a valóságot/környezetünket olyannak éljük meg, amilyenek mi vagyunk,

az egyik a mocskosat, a kiszolgáltatottat, a szenvedőset [1] lát(tat)ja,

a másik a tisztát, a kiszolgálót, a szenvedélyeset.

Tessék választani.

Azért értelmezési segítségként csak hozzá teszem, hogy

ne csodálkozzunk, ha ebben a rendszerben nem találjuk igaznak, működtethetőnek a mezőgazdaságot. Ennek a rendszernek lényege, hogy a mezőgazdaság nem működik benne. De ez nem a mezőgazdaság, nem az agri cultura hibája.

A feladat éppen az, hogy megteremtsük azt a realitást, társadalmi környezetet, amiben újra él(tet)ni tud a mezőgazdaság csodája. És nagyon tisztának, teremtőnek kell lenni az embernek, hogy ez sikerüljön. Nyomorból (úgy értem, lelki nyomorból), gyűlölködésből, szenvedésből ez nem megy. Abból nem él meg a konyhakert…

[1] Vigyázat, az oldal az interneten gyakori névtelen, szellemes, de durva és kioktató hangnemben íródott. A megjegyzésekkel együtt pontos látleletet ad - aki a vidéket akarja megmenteni, annak a vidékiek ellenállásával számolnia kell...

(Mégis élet-képekkel zárom ezt az illusztrációt:)

Téli Tisza

2012-02-19T21:38:00.009+01:00

Lementünk a naplementéhez
a téli Tiszával találkozni.

(ahogy tavaly is:)

... mert ilyenkor a fényekben

tükröződő lényekben

megtaláljuk tényekben

mi elveszett a kényekben

Pihen a komp, kikötötték,

árnyalódik az irigység

azóta már nagyban

megsárgulva a fagyban

A gyermekek persze fáznak:

kidőlt a nyár, fáramásznak...

így ünneplik a zsuzsannát,

Téli Tiszának hozsannát!

Akvaponia - hátsókertnyi forradalom

2012-02-14T00:13:00.005+01:00

http://civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/agrarforradalom-egy-debreceni-hatso-kertben/1231121853

Nagyon felkapták ezt a megoldást, sok helyen megjelent, nagy visszhangokat keltett (pl.), tízezrével szeretik a fészbukon...

Jó példa, mert példát mutat arra, hogyan lehet a jelenlegi idétlen (=ideátlan) rendszerből a legjobbat kihozni.

És jó példa, mert jól mutatja a rendszer korlátait. Hogy amit kihozunk belőle még mindig idétlen, de mivel egy szinttel normálisabb, mint a megszokott modern rendszerünk, azt hisszük, hogy ez a nagyonjó. A legtöbb méltatás eddig jutott el…

Valóban, ez a megoldás a természet működését utánozza (ahogy a méltatások kiemelik), de csak addig, hogy két, egyébként eredendően a Természetben összekapcsolódott alrendszert összekapcsol: a halak ürüléke a növények tápláléka, s a közeg a víz.

Vegyük észre, hogy ezeket az alrendszereket a modern kór választotta szét, azért mert így profitot lehet képezni a szükségszerű egymásra utaltságuk miatt – a halakat tisztítani kell, a növényeket etetni, és így tovább:

a rendszerből kivett vizet biztosítani kell, az egészségét vesztett rendszert gyógyítani

– micsoda gyönyörű feladatok, mennyi munka, hej!

A Természet viszont tovább megy: a halak etetését is megoldja, sőt a víz forgatását is. Eredendően. De ez a szint már kimaradt ebből a megoldásból, ez már nem fér el egy fészerben, így külső energia- és tápanyagbevitelre szorul: szivattyú és haltáp, energia és háttéripar.

A korlát a térbeli kiterjedés. A jelenlegi rendszerben nem fér el a Természet, ilyen alternatív (forradalmi, ahogy írják) hozzáállással egy hátsókertnyi helyet lehet neki találni. Azonban a szükségesnél kisebb lépték miatt kiszolgáltatott e megoldás a fentiek szerint.

Ráadásul félő, hogy nem halat és növényt termel ez a megoldás, hanem csak anyagot. Az Élet azért több ennél. Ahhoz élő talaj és élő táj kell. Mondjuk, történetesen ezek ingyen vannak és működnek az eredendő természetes rendszerben…

Had legyek szájbarágós: nem az a kérdés, hogy hogyan/menniyre tudjuk lekicsinyíteni a Természetet, hogy beleférjen a Társadalomba, hanem fordítva: Hogyan tudunk olyan társadalmi rendszert kiépíteni, ami belefér a Természetbe?! (Minthogy a Természet a magasabb rendű rendszer).

Gazdag erdők - oktatóanyag

2012-02-13T17:45:00.001+01:00

Kiváló oktatóanyag az erdőről és MŰvelésről – látványos és tartalmas; interaktívnak is mondanák, de sztem ahhoz az kellene, hogy szabadon válaszoljon, ne azt, amit beleraktak…

E nagyonproFINN megcsinált oktatóanyag a tajgát és a fejlett erdőművelését mutatja be. Bár az adott természeti viszonyok között és a gazdasági célokat figyelembe véve „csúcsmodellről” van szó – jól látható, hogy ez egy technokrata irány, semmiképpen sem a fenntartható kategória, sem a háttéripar-igénye, sem az eredménye miatt. Tarvágás ún. harvesterekkel (aki nem látott még ilyen gépszörnyet, tényleg nézze meg az oktatócsomagot), mesterséges felújítás, egyforma fák felnevelése, majd újra tarvágás. A természetvédelem pedig ettől térben elkülönítve, vagy egy-két elemével becsempészve szerepel a koncepcióban. Az eredmény: mozaikszerűen széttöredezett táj, fiatal fákból álló kvázi-monokultúrák, csökkenő biodiverzitás; és a hit, hogy környezetorientáltak voltunk.

Közép-Európa más erdőkkel rendelkezik, más hagyományokra építkezik. Bár itt is sok probléma akad (mindenekelőtt a tarvágás dominanciája), abban valamennyi haladó szellemű erdész és ökológus egyetért, hogy a természetvédelmi szempontból is fenntartható erdőgazdálkodást a természetes felújulás, és a vegyes-korúság jelenti. Ehhez nem illik sem a harvester, sem az ültetőcső.

Dr. Gálhidy László (WWF Magyarország) nyomán

Film a földről

2012-02-13T02:47:00.002+01:00

Film a földről. A filmről a Földön. Arról a rétegről, ami Életet jelenti, annak a rétegnek, aki az életet keresi...

A címe, eredeti-angolul: Dirt, amit első jelentésében „kosz”nak fordítunk…

Magyarul a föld, a bolygó nevét adja: Föld.

Az életről szól a film, amerikai ízű persze, de hát úgyis ezzel az ízzel szennyezték el a gondolkodásunkat.

S ide tartozik, amit a gombákról mondtak a TED zseniális negyedórás előadásában – a múltkor ajánlottam.

Az élet parancsa

2012-02-12T10:00:00.001+01:00

Módszertani alapok miatt fontos gondolatokat tartalmazó cikk: a materializmus nem az egyetlen hozzáállás, és nem a leghatékonyabb a világ megismeréséhez.

A tudat (eredetileg) teremti is a valóságot, nem csak tükrözi…

A csak az anyagot látó modern civilizációnk földönkívüli (A. Koestler).

Életorientált fordulatra van szükség, a tudományban is, a materializmus helyett az életorientált szemléletre.

És nem csak vasárnap…

Az antimodern sikere (amish vs. hamis)

2012-02-10T02:19:00.001+01:00

http://www.hrportal.hu/hr/siker-egyszeruen-avagy-miert-viragoznak-az-amish-vallalkozasok-20120116.html

Éppen a modernitás legfontosabb értékmérőjén, az üzleti sikerben (is) legyőzi az amish amerika a hamisat.

Esettanulmány a modern kór legfontosabb értékeinek átértékeléséről,

külön sorban írom őket, mert olyan fontos, hogy mindről kiderül, hogy az ÉLET szerint mind hamis:

a növekedés,
a pénz,
a jog,
a technológia,
a siker,
az oktatás.

Tudósítás egy világról, ami nem ment be a modernitás zsákutcájába. Ellenpróba. A tanulságok persze összecsengenek Ladak tanulságaival…

Az esettanulmány egyéni szintfelmérésre is alkalmas: csodálkozol csak, vagy átlátod, hogy nem az amish a hamis.

A cikk forrásoldala: http://amishamerica.com/

5 perc videótudósítás: http://www.youtube.com/watch?v=iDBVD4pPFP4

A víz uralma

2012-02-07T19:39:00.011+01:00

Azt tudjuk, hogy a víz az úr (azért), de ki a víz ura?

Néhány rosszízű szemelvény a víz feletti uralom alakulásáról:

A fenntarthatóság egyik feltétele, a Természet életadó működéséhez való hozzáférés joga és lehetősége (röviden: a vagyon).

A vagyont koncentráltan birtoklók évelején tanácskoznak Davosban,

itt egy cikk a víz kapcsán,

emitt magyarországi háttéradatok (sajnálatos pártpolitikai ízekkel),
egy aktuális tudósítás Kínából, hogy a gazdasági fejlődés /modernizáció, hogyan emészti fel az életet (történetesen az egykori legnagyobb tavat /is),

és utalok a korábban már hivatkozott anyagra, ami 8 percben bemutatja e téma összefüggéseit.

Megjegyzem továbbá, hogy

a természetes felszíni vizek használata sincsen a helyiek kezében (Nagykörűben a halászati jog, egyelőre magyarországi, de a helyi érdekhez képest külső érdektől vezérelt "tulajdonosa" feljelentette a helyiek tájrehabilitációs kezdeményezését);

az öntözővíz és tógazdasági vízpótlás ára sokszorosa más országokhoz képest,

a helyi önkormányzat évtizedes munkája nyomán kiépült vízi közművek tulajdonjogát a Kormány most akarja elvenni,

a felszín alatti vizek természet(ellen)esen "állami" tulajdonban vannak...

Az eső, a harmat, és a légnedvesség "bekerítése"^* még nem megoldott - de ezt csak azért írom, hátha valamit hasznosít végre az államigazgatás a munkásságomból...
Mondjuk, ezekből az elérhető erőforrásokból meg egyre kevesebb van. Persze 20 cm hó is elég, hogy megzavarja az ország életét. Hetven évvel a háború után, a 21. században...
A hócipőnk mindenesetre tele van.

____

^*A közjavak erőszakos kisajátítása.

A zárt önfenntartó paraszti gazdálkodás helyett
a profittermelésbe bekapcsolódó földesurak nagy legelőket alakítanak ki.
Az embereknek nincs helyük vidéken, a városokba tömörülnek,
s azoknál keresnek megélhetést, akik a vagyon felett rendelkeznek.
PC meghatározás itt.

(V)álság

2012-02-06T20:41:00.000+01:00

Íme egy újabb kisfilm. Annyit fűzök hozzá, hogy nem csak a pénzügyi rendszer HAMIS, hanem ez egész értékrend, az összes alkatrészével, az egész modernitás – ami nagyon a szívünkhöz nőt, és (n)agyon a testünkhöz. Mi éltetjük. Hamisak. Ki jobban, ki kevésbé... Itt van egy illusztráló gondolatsor – persze a hívők védettek ellene, de erről még sokszor lesz szó. Hátha felébredünk, mielőtt elpusztulunk. Legalább katarzis legyen…

(Ja, persze a modernitás hívőire gondolok.)

A beszélgetés a témában mégegyszer:
2012. február 9. 18:30,
Budapest, Nádor u. 32. Nádor-terem

Hiány

2012-01-30T21:24:00.007+01:00

Van itt egy kampányfilm – reklámozza, hogy nem jó ez a szakadék ember és Természet között. Azon a nyelven, ami nagyon megérinti a mai embert. A mai, tehát városi embert.

A Természet hiányol Téged.

Ez az üzenet.

(Nézd meg a filmet, másfél perc a fenti linken.)

De vajon mi megy át ebből? Az üzenetek értelmezése (dekódolása) nagyban függ a vevőtől – a hallgató néző előzetes neveltetésétől, a szocializációs és motivációs közegétől.

Vajon át tud-e jutni az üzenet a falon? A városfalon. A falon, ami olyan hatékonyan elválasztja az embert a Természettől. Ez a csomagolás persze jó. Valami biztos átmegy.

De tartok tőle, hogy a helyzetből adódóan kiszűrődik az üzenet jelentős része: a monitor azért mégiscsak kitakarja a valóságot. A modern városi rendszerből, modern városi eszközökkel nem lehet átjutni-átlátni a falon, ami a modern városi rendszer által, mintegy az eszközök működ(ösít)ésének melléktermékeként épült fel.

Mert az üzenet nem érthető igazán a monitoron keresztül a neonfényes-gipszkartonos irodákból, akkor sem, ha az nem a Természetelfogyasztó Kft., hanem a Természetvédelmi Kht. irodája. Nyilván nem érthető a jogszabályok szolgálatában, de az impakt-faktor, a laboratórium, a projektelszámolás mellől sem; és nem a horgászbot vagy a vadászpuska mellől, nem jön át az idegenforgalom-ipar által kínált nyaralásokon, a természetvédelem kiépített szolgáltatásain keresztül, amik kényelmedet biztosítva biztonságosan biztosan megvédenek a Természettől. De még a 30 milliós traktor légkondicionált fülkéjéből sem lehet, és nem lehet a fényes városi reklámújságokba burkolt sáros vidéki nyomorból sem igazán értelmezni, hogy mit jelent az, hogy a Természetnek hiányzol. Nem a fogyasztópolgár hiányzik, nem a szakember, s nem a gépember, de nem hiányzik a forradalmár sem, még a hibahatáron belülragadt alternatív sem.

Hanem az Ember hiányzik.

Az Ember, aki kimozdul élőben a falon kívülre, esetleg épp az omladozó falakat mostmár tényleg elborító sok falra hányt borsó segítségével, és egyszercsak szemlÉLETET vált, és a sikerorientált, versenyképes, hamis modernitás helyett megtalálja végre az eredendő Természetét…
Akit nem a profit vezérel,
hanem a szeretet.

Akiket megváltoztatott a jelen...

2012-01-25T00:00:00.002+01:00

A jelenlegi szemlélettel csak elfogyasztani lehet(ett) a világot.
Egy film azokról, akik már szemléletet váltottak.
Magyarországi és külsős példákkal.

Pozitív példák

2012-01-23T03:29:00.006+01:00

Emlegettem már korábban is (pl. az előző honlapom utolsó bejegyzésében),
ezt a két szélsőséget (minthogy a térkép sarkain helyezkednek el:)

Izlandnak mintha sikerülne - legalábbis a tudósításokból ez derül ki. Például: http://vilaghelyzete.blogspot.com/2012/01/miert-mindig-izland-miert-nincs.html?spref=fb

Rozsály, Szatmár megyéből:
A polgármester előadása.

Vagy egy cikk a sajtóból.

Pozitív példák, amik mutatják, hogy merre van a fenntarthatóság.

Hit el

2012-01-20T09:00:00.003+01:00

Illusztráció a modern valóságunk értékeléséhez, egyben segédanyag a szemléletváltáshoz:

Áron nagy pénzzavarba került - feltétlenül szüksége van két pengőre.
Jobb nem jut eszébe, elmegy Kohnhoz, hogy kölcsönkérjen.
Kohn figyelmesen végighallgatja Áron mondandóját, majd így szól:
- Figyelj Áron, adok neked két pengőt.
Zálogba itt hagyod a fejszédet, és tavasszal visszaadsz négy pengőt.
Jó lesz így?
Áron is töpreng kicsit, majd rááll az üzletre. Fogja a két pengőt, odaadja Kohnnak a fejszéjét, és indul haza.
Kohn ekkor utána szól:
- Figyelj csak, Áron! - gondolkodtam.
Zegernye telünk lesz, a tavasz is keservesnek ígérkezik, rossz lesz a termés. Nem fogsz tudni visszaadni egyben négy pengőt.
Adj vissza most kettőt, és tavasszal így csak kettőt kell adjál, - jobban jársz.
Áron meghányja-veti a dolgot, és úgy ítéli meg, Kohn-ak igaza van.
Visszaadja neki a kapott két pengőt és indul. Hazafelé kicsit még töpreng magában:
- Hm? Pénzem nincs. Lett két pengő adósságom. S a fejszém is oda... jól van ez így?

Másokban is felmerült már régebben is ez a kérdés:

http://www.levego.hu/hirek/2011/03/az_imf_titkolja_miert_hatraltatja_magyarorszag_fenntarthato_fejlodeset

Két ellentétes program: TEM vs. MET.

2012-01-15T18:36:00.006+01:00

Állati szemelvények az érzékelésről Kossuth rádióban.

– Azért hivatkozom erre az adásra (meghallgatható február 4-ig), s a 4 részes sorozatra a Kossuth rádió Tér-idő műsorából, mert számomra megint nagyon szépen illusztrálja, hogy az állatvilág mennyire pontos, aktív és intelligens kapcsolatot tart a környezetével. A Természet egyes alrendszerei milyen tökéletesen vannak tudatában mindazon jelenségeknek – végül is egymás működésének – amikre szükségük van az életük folyamán – végül is boldogságuk fenntartásához.

Ehhez képest emlékeznünk kell, hogy a Modern Emberi Tudomány „oktalan állatoknak” tekinti ezen bárkatársainkat, és hozzájuk képest az embert, pontosabban a Modern Embert a kiemelkedettnek, s az általa létrehozott világot a lehető világok legjobbikának (1), a történelem végének (2).

Ja és persze, nemcsak az állatok tudják ezt/ezeket – mármint a helyüket-szerepüket a Természet Eredendő Működésében –, hanem a növények is, illetve az egész rendszer – kivéve az embert. A Modern Tudományos Embert.

A feladatunk nem más, mint hogy visszataláljunk (s az irány – ti. vissza – másodlagos, de segít, hogy merre találjuk a megoldást) a Természet eredendő működéséhez, ami az egyes alrendszerei, alkotórészei boldogságának is az egyedüli keretet nyújthatja – fenntarthatóan. Visszataláljunk, de ha sérti önérzetünket, vagy Fejlődés-Fétisünket, akkor maradjunk annyiban, hogy megtaláljuk.