Több ébresztő anyagot tettem már be illusztrációképpen a földdel kapcsolatban, hiszen a föld áll legközvetlenebb
kapcsolatban a Földdel.
A földhöz való viszonyunk mutatja
legközvetlenebbül a Földhöz való iszonyunkat. A modern rendszer legalapvetőbb
tévedése (hamis modellje), hogy a termő talajra nem mint az ÉLET forrására, a Föld
legfontosabb élőlényére tekint, hanem mint termelési tényezőre, tőkejószágra. Ennek
megfelelően a földdel való gazdálkodásban a korszerű: a gyarmatosítottságának
hatékonyabbá tétele, erről szólnak a mezőgazdasági szaklapok és kiállítások, ezt
így tudják, akarják a szakemberek, szakpolitikusok: élet helyett profit
előállítása a cél. Így tudják, így akarják, mondhatjuk, hogy a legjobb
szándékkal, de azért jó fizetésekért nem veszik észre, hogy ez az út a
pusztulásba, ti., az Élet pusztulásába vezet nyilvánvalóan. Hamis út, hamis
tudás.
E helyzet felszíni megjelenése,
hogy élelem helyett mérgeket termelünk, s nem az emberek, hanem az
élelmiszaripar számára, nem tájban élő gazdák termelnek, hanem a virtuális
valóságban élő – a fentieknek megfelelően ámokfutó – gépész vegyész közgazdászok;
nem parasztok, hanem mérnökök, akik hiába mérnek, ha nem érnek fel addig, hogy a
modernitás mechanikus modellje NEM alkalmas az Élet modellezésére. És ahogy az
emberek eltévedtek, úgy a föld pusztul, vagyis az Édenkertből pusztaság lesz,
csupasz föld, azaz szántó. És ahogy a föld, úgy a Föld: a szabályzó rendszerek
összeomlanak, a talaj élettelen testté válik (a mechanikus szemléletből
nyilvánvalóan), a vizek élettelen víztestté, az erdők fatömeget adó ültetvénnyé,
stb. És ahogy a természetszerű vegetáció és a hozzá kapcsolódó állatvilág
eltűnik, úgy az emberi élet lehetősége is megszűnik. Minthogy például a
felszínborításon múlik a klímaszabályozás, tehát a felszínborítás megváltozásán
a klíma megváltozása. Ebben a helyzetben a modern tudomány és politika egy
felszíni tényezőt kiemel, és közellenségnek kikiáltja CO2
növekedését, ami csak jelenség szintű következmény, amin rágódni arra alkalmas,
hogy ne kelljen kimondani, hogy a komplett modern világ hamis. Ez a modern
tudomány és politika szégyene, és a hivatalos fenntarthatósági intézmények,
konferenciák, projektek szánalmas megalázó kollaborációja, ha/amikor nem
mondják ki, hogy a komplett modern világ hamis, és hogy új értékrend, és új
struktúra kell: a „modernen” való túllépés, a természetes rendszerek újraélesztése.
Ehhez esettanulmány az alábbi film: Mit aratunk jövőre?
Másfél órában az alábbiak szerint szól a fentiekről (vázlatos „tartalomjegyzék”,
kiemelések az érintett témákról, példákról a beágyazott film alatt):
00:00 - Bevezető /problémafelvetés: iparszerű
VAGY természetszerű mezőgazdálkodás?
03:30 - A természetszerű és az iparszerű
kukoricatermesztés összevetése.
12:00 - Mezőgazdaság
és szabadkereskedelem, ill. a modern gazdasági elvek.
14:00- A vegyszerezés költségei – a
Természet gyarmatosítása.
17:00- A
szabadkereskedelem, ill. a modern gazdasági elvek hatása az emberekre / Élelmiszer
önrendelkezés vagy éhezés Mexikóban.
24:00- Sikeres agrárerdészeti
kukoricatermesztés: a műtrágya tönkreteszi a talaj vízgazdálkodását – a
zöldtrágya /lombtrágya helyreállítja /Esettanulmány Afrikából.
34:00- Az
egyfunkciós mezőgazdasági modell pusztulásba vezet.
38:30- A
hibridkukorica csődje, a szántás nélküli szántóföldi növénytermesztés /Zöld mulcs
Németországban
44:00- Az
ipari és a biogazdálkodás mutatóinak összehasonlítása. Terhelések – hozamok.
50:00- Mi a fő oka, hogy nem térnek át tömegesen a
biogazdálkodásra?
51:00- EU
szabályozás: Váltani kell.
53:30- Növényvédelem
növénytársításokkal: a kártevők taszítása-vonzása /Kenyai push-pull technológia.
63:00- Az
önellátás értelmezése: az Élet harca a Profit ellen.
65:00- Helyi
termelés kontra szabadkereskedelem - /Hagymatermesztők Szenegáli példája
76:00- Az
érdekellentét NEM a fogyasztók és a termelők között van, hanem a helyiek és a
gyarmatosító külső érdek között.
77:00- Élelem-
és energiaönellátó gazdaság 3 hektáron 10 család család élelme /Japán tanya
példája.
88:00- AMAP
- közösség által támogatott mezőgazdaság.
Egy fontos megjegyzés a film
szövegéhez:
A filmben a „hagyományos”
fogalmat a jelenleg általános félrevezető módon használják - franciául is a "traditionell" hallatszik. E fogalom használata pontatlan az utóbbi évtizedekben eluralkodott modern gazdálkodásra, még akkor is ha ez most régebbinek látszik az "új", "bio" módszerekhez képest. A „hagyományos” /„tradícionális”, jelentése
ugyanis valójában ősi, szakrális-alapú, vagyis premodern, sőt anti-modern, pontosabban a modern az anti-hagyományos. A mostani gazdálkodás cimkézésére pontosabb, az ugyancsak használatos
„konvencionális” kifejezés (minthogy a most megszokott, általánosan
jellemzőről van szó), de igazán pontos,
és a jelenség lényegét leíró az iparszerű – természetszerű fogalompár
használata, amit helyesen helyettesíthetünk a modern - hagyományos ellentétpárral.
Ugyancsak terminológiai alapról
indul, de tartalmi tanulsággal bír, sőt akár összegzésként is megáll annak kiemelése,
hogy az „új”, „bio”, „agrárökológiai”, mellesleg valójában /lényegileg „hagyományos”,
tehát pre- vagy antimodern (és még számos címkével leírható) agri cultura, ami a valójában „intenzív”
és „tudás alapú”, míg a mostani iparszerű, monokultúrás agro-biznisz, az aljas barbár pusztítás, szűklátókörű, hamis tudás
és gyakorlat, a Természet teljes félreértése.
A „fejlett” és a „korszerű” címkékkel
óvatosabban kell bánni, mert a jelenlegi – modern – korhoz, igenis ez a
barbár-pusztító, Természet- és életellenes, gyarmatosító gazdálkodás tartozik,
tehát ez a kor-szerű, de ez nem azt jelenti, hogy „jó”; mint ahogy a „fejlett”
fogalom is valójában-tartalmilag annyit jelent, hogy „kényelmesebb”, mélyebbre
nézve, hogy anti-természetes, vagyis modern. Tehát ne keverjük azzal, hogy „jó”,
de még azzal se, hogy „hatékony”, hiszen az csak számolás kérdése, és abban
nagyon buta (azaz szűklátókörű) a modernitás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése