Kétféle mezőgazdaság – avagy miből él a konyhakert

Meggyőződésem (értsd, tapasztalásom), hogy a vidéki levegő szabaddá tesz.
De a vidéki életről nem lehet reális képet alkotni a városból.
Intézetekből, tanulmányokból, plázákból, álmokból. Sem minisztériumokból, sem misztériumokból.
Pedig ráférne szegény vidékre egy reális kép a városiakban. És a városhívőkre, az elvágyódó ökoromantikusokra, és azokra is, akik vidékről vágyták fel magukat a városba…

Találkoztam 2 forrással, amik tartalmas illusztrációját adhatják a vidéki életnek.
Ellenkező ízűek, de igazság/valóság van mindkettőben.
Az is látszik rajtuk, hogy a valóságot/környezetünket olyannak éljük meg, amilyenek mi vagyunk,
Tessék választani.

Azért értelmezési segítségként csak hozzá teszem, hogy
ne csodálkozzunk, ha ebben a rendszerben nem találjuk igaznak, működtethetőnek a mezőgazdaságot. Ennek a rendszernek lényege, hogy a mezőgazdaság nem működik benne. De ez nem a mezőgazdaság, nem az agri cultura hibája.
A feladat éppen az, hogy megteremtsük azt a realitást, társadalmi környezetet, amiben újra él(tet)ni tud a mezőgazdaság csodája. És nagyon tisztának, teremtőnek kell lenni az embernek, hogy ez sikerüljön. Nyomorból (úgy értem, lelki nyomorból), gyűlölködésből, szenvedésből ez nem megy. Abból nem él meg a konyhakert…


[1] Vigyázat, az oldal az interneten gyakori névtelen, szellemes, de durva és kioktató hangnemben íródott. A megjegyzésekkel együtt pontos látleletet ad - aki a vidéket akarja megmenteni, annak a vidékiek ellenállásával számolnia kell...

 (Mégis élet-képekkel zárom ezt az illusztrációt:)

Téli Tisza

Lementünk a naplementéhez
a téli Tiszával találkozni.

(ahogy tavaly is:)


... mert ilyenkor a fényekben
tükröződő lényekben
megtaláljuk tényekben
mi elveszett a kényekben

Pihen a komp, kikötötték,
árnyalódik az irigység
azóta már nagyban
megsárgulva a fagyban



 

A gyermekek persze fáznak:
kidőlt a nyár, fáramásznak...
így ünneplik a zsuzsannát,
Téli Tiszának hozsannát!



Akvaponia - hátsókertnyi forradalom



Nagyon felkapták ezt a megoldást, sok helyen megjelent, nagy visszhangokat keltett (pl.), tízezrével szeretik a fészbukon...


Jó példa, mert példát mutat arra, hogyan lehet a jelenlegi idétlen (=ideátlan) rendszerből a legjobbat kihozni.
És jó példa, mert jól mutatja a rendszer korlátait. Hogy amit kihozunk belőle még mindig idétlen, de mivel egy szinttel normálisabb, mint a megszokott modern rendszerünk, azt hisszük, hogy ez a nagyonjó. A legtöbb méltatás eddig jutott el…

Valóban, ez a megoldás a természet működését utánozza (ahogy a méltatások kiemelik), de csak addig, hogy két, egyébként eredendően a Természetben összekapcsolódott alrendszert összekapcsol: a halak ürüléke a növények tápláléka, s a közeg a víz.

Vegyük észre, hogy ezeket az alrendszereket a modern kór választotta szét, azért mert így profitot lehet képezni a szükségszerű egymásra utaltságuk miatt – a halakat tisztítani kell, a növényeket etetni, és így tovább:
a rendszerből kivett vizet biztosítani kell, az egészségét vesztett rendszert gyógyítani
– micsoda gyönyörű feladatok, mennyi munka, hej!

A Természet viszont tovább megy: a halak etetését is megoldja, sőt a víz forgatását is. Eredendően. De ez a szint már kimaradt ebből a megoldásból, ez már nem fér el egy fészerben, így külső energia- és tápanyagbevitelre szorul: szivattyú és haltáp, energia és háttéripar.

A korlát a térbeli kiterjedés. A jelenlegi rendszerben nem fér el a Természet, ilyen alternatív (forradalmi, ahogy írják) hozzáállással egy hátsókertnyi helyet lehet neki találni. Azonban a szükségesnél kisebb lépték miatt kiszolgáltatott e megoldás a fentiek szerint.

Ráadásul félő, hogy nem halat és növényt termel ez a megoldás, hanem csak anyagot. Az Élet azért több ennél. Ahhoz élő talaj és élő táj kell. Mondjuk, történetesen ezek ingyen vannak és működnek az eredendő természetes rendszerben…

Had legyek szájbarágós: nem az a kérdés, hogy hogyan/menniyre tudjuk lekicsinyíteni a Természetet, hogy beleférjen a Társadalomba, hanem fordítva: Hogyan tudunk olyan társadalmi rendszert kiépíteni, ami belefér a Természetbe?! (Minthogy a Természet a magasabb rendű rendszer).

Gazdag erdők - oktatóanyag


Kiváló oktatóanyag az erdőről és MŰvelésről – látványos és tartalmas; interaktívnak is mondanák, de sztem ahhoz az kellene, hogy szabadon válaszoljon, ne azt, amit beleraktak…

E nagyonproFINN megcsinált oktatóanyag a tajgát és a fejlett erdőművelését mutatja be. Bár az adott természeti viszonyok között és a gazdasági célokat figyelembe véve „csúcsmodellről” van szó – jól látható, hogy ez egy technokrata irány, semmiképpen sem a fenntartható kategória, sem a háttéripar-igénye, sem az eredménye miatt. Tarvágás ún. harvesterekkel (aki nem látott még ilyen gépszörnyet, tényleg nézze meg az oktatócsomagot), mesterséges felújítás, egyforma fák felnevelése, majd újra tarvágás. A természetvédelem pedig ettől térben elkülönítve, vagy egy-két elemével becsempészve szerepel a koncepcióban. Az eredmény: mozaikszerűen széttöredezett táj, fiatal fákból álló kvázi-monokultúrák, csökkenő biodiverzitás; és a hit, hogy környezetorientáltak voltunk.

Közép-Európa más erdőkkel rendelkezik, más hagyományokra építkezik. Bár itt is sok probléma akad (mindenekelőtt a tarvágás dominanciája), abban valamennyi haladó szellemű erdész és ökológus egyetért, hogy a természetvédelmi szempontból is fenntartható erdőgazdálkodást a természetes felújulás, és a vegyes-korúság jelenti. Ehhez nem illik sem a harvester, sem az ültetőcső.

Dr. Gálhidy László (WWF Magyarország) nyomán

Film a földről

Film a földről. A filmről a Földön. Arról a rétegről, ami Életet jelenti, annak a rétegnek, aki az életet keresi...
A címe, eredeti-angolul: Dirt, amit első jelentésében „kosz”nak fordítunk…
Magyarul a föld, a bolygó nevét adja: Föld.
Az életről szól a film, amerikai ízű persze, de hát úgyis ezzel az ízzel szennyezték el a gondolkodásunkat.

S ide tartozik, amit a gombákról mondtak a TED zseniális negyedórás előadásában – a múltkor ajánlottam. 

Az élet parancsa

Módszertani alapok miatt fontos gondolatokat tartalmazó cikk: a materializmus nem az egyetlen hozzáállás, és nem a leghatékonyabb a világ megismeréséhez.
A tudat (eredetileg) teremti is a valóságot, nem csak tükrözi…
A csak az anyagot látó modern civilizációnk földönkívüli (A. Koestler).
Életorientált fordulatra van szükség, a tudományban is, a materializmus helyett az életorientált szemléletre.
És nem csak vasárnap…

Az antimodern sikere (amish vs. hamis)


Éppen a modernitás legfontosabb értékmérőjén, az üzleti sikerben (is) legyőzi az amish amerika a hamisat.
Esettanulmány a modern kór legfontosabb értékeinek átértékeléséről,
külön sorban írom őket, mert olyan fontos, hogy mindről kiderül, hogy az ÉLET szerint mind hamis:  
  • a növekedés,
  • a pénz,
  • a jog,
  • a technológia,
  • a siker,
  • az oktatás.
Tudósítás egy világról, ami nem ment be a modernitás zsákutcájába. Ellenpróba. A tanulságok persze összecsengenek Ladak tanulságaival…
Az esettanulmány egyéni szintfelmérésre is alkalmas: csodálkozol csak, vagy átlátod, hogy nem az amish a hamis.
A cikk forrásoldala: http://amishamerica.com/
5 perc videótudósítás: http://www.youtube.com/watch?v=iDBVD4pPFP4

A víz uralma

Azt tudjuk, hogy a víz az úr (azért), de ki a víz ura?
Néhány rosszízű szemelvény a víz feletti uralom alakulásáról:

A fenntarthatóság egyik feltétele, a Természet életadó működéséhez való hozzáférés joga és lehetősége (röviden: a vagyon).
A vagyont koncentráltan birtoklók évelején tanácskoznak Davosban,
itt egy cikk a víz kapcsán,
emitt magyarországi háttéradatok (sajnálatos pártpolitikai ízekkel),
egy aktuális tudósítás Kínából, hogy a gazdasági fejlődés /modernizáció, hogyan emészti fel az életet (történetesen az egykori legnagyobb tavat /is),
és utalok a korábban már hivatkozott anyagra, ami 8 percben bemutatja e téma összefüggéseit.

Megjegyzem továbbá, hogy
a természetes felszíni vizek használata sincsen a helyiek kezében (Nagykörűben a halászati jog, egyelőre magyarországi, de a helyi érdekhez képest külső érdektől vezérelt "tulajdonosa" feljelentette a helyiek tájrehabilitációs kezdeményezését);
az öntözővíz és tógazdasági vízpótlás ára sokszorosa más országokhoz képest,
a helyi önkormányzat évtizedes munkája nyomán kiépült vízi közművek tulajdonjogát a Kormány most akarja elvenni,
a felszín alatti vizek természet(ellen)esen "állami" tulajdonban vannak...

Az eső, a harmat, és a légnedvesség "bekerítése"* még nem megoldott - de ezt csak azért írom, hátha valamit hasznosít végre az államigazgatás a munkásságomból...
Mondjuk, ezekből az elérhető erőforrásokból meg egyre kevesebb van. Persze 20 cm hó is elég, hogy megzavarja az ország életét. Hetven évvel a háború után, a 21. században...
A hócipőnk mindenesetre tele van.
____
* A közjavak erőszakos kisajátítása. 

A zárt önfenntartó paraszti gazdálkodás helyett
a profittermelésbe bekapcsolódó földesurak nagy legelőket alakítanak ki.
Az embereknek nincs helyük vidéken, a városokba tömörülnek,
s azoknál keresnek megélhetést, akik a vagyon felett rendelkeznek.
PC meghatározás itt.

(V)álság

Íme egy újabb kisfilm. Annyit fűzök hozzá, hogy nem csak a pénzügyi rendszer HAMIS, hanem ez egész értékrend, az összes alkatrészével, az egész modernitás – ami nagyon a szívünkhöz nőt, és (n)agyon a testünkhöz. Mi éltetjük. Hamisak. Ki jobban, ki kevésbé... Itt van egy illusztráló gondolatsor – persze a hívők védettek ellene, de erről még sokszor lesz szó. Hátha felébredünk, mielőtt elpusztulunk. Legalább katarzis legyen…
(Ja, persze a modernitás hívőire gondolok.)

A beszélgetés a témában mégegyszer: 
2012. február 9. 18:30,
Budapest, Nádor u. 32. Nádor-terem