Április van, a tavaszi vízpótlás ideje. Ilyenkor
érkezik meg a hegyvidéki területek téli félévének víztöbblete a síkvidékre,
ahol a nyári félév a vegetációs időszakot és a vízigényes /csapadékhiányos
időszakot egyszerre jelenti.
E víztöbblet-érkezés hivatott arra, hogy ne
sivatagosodjon el az Alföld, ugyanis itt csak feleannyi csapadék esik, mint
amennyi a beérkező napsütés miatti párolgás kiegyenlítéséhez kell. Ez a külső
vízpótlás, a víz forrása az Alföldön.
E víztöbblet-érkezés a modern korban nem tud
hasznosulni, mert nagyondrágán kiépült-és-működik az a rendszer, ami
megakadályozza, hogy ez a víz a tájba jusson és ott működtesse az
életfolyamatokat. Amiből a gazdaság és a mezőgazdaság is él(ősködik).
E víztöbblet-érkezés félelmetessé vált a Modern
Kórban. Gátak mögé duzzasztották a vizeket (oldalirányból is), a gazdaságot a
szárazsághoz alakították, így a víz áldás helyett átokká vált. Ahhoz, h. a víz
pusztítson az kell, h. a víz helyére telepedjen az ember.
E víztöbblet-érkezés viszont az esélyét adja, hogy a
sivatagosítást megállítsuk, ha sikerül egyszer megfelelő szakértelemmel intézni
a víz-ügyet.Ha sikerül kiépíteni azt a
rendszert, amiben van helye a víznek, ahol a táj használata igazodik ezen
eredendő működéshez.
E víztöbblet-érkezés megfelelő kezelés mellett
áldás-áradás. Az érkező víztöbbletet oldalirányú kifakadásokon (FOKokon) át
kell vezetni a gátak alatt a mélyfekvésű területekre (medrek, erek, árterek),
és ezek használatát, művelését (működtetését) hozzá kell igazítani a
vízjáráshoz (FOKgazdálkodás).
E víztöbblet-érkezés tájba vezetése és a
kisvízkörforgások felélesztése tudja vissza-mérsékelni az éghajlat
szélsőségesedését. A víztöbbletek érkeztetését intéző vízgazdálkodás tudja
biztosítani az élet- és élelemtermelés biztonságát.
E víztöbblet-érkezés körül egyre nagyobb gondok
jelentkeznek: az utóbbi években ugyanis gyakran elmarad! Ez a rendszer vészes
kiszáradását jelzi, a vízigény növekszik, a víz érkezése elmaradozik. Nagyon
komoly baj – kellene vele sokat foglalkozni a szakmai- és a köztudatnak
egyaránt.
E víztöbblet-érkezés rövid neve: ÁRVÍZ, illetve
mondom így: árVÍZ, a táj pulzáló szívverése, az Alföld legfontosabb éltető
jelensége. Nem önmagában veszély, hanem a nem megfelelő értelmezése, ami a
veszélyes.
Nagyon sürget az idő, hogy változtassunk, mert
óriási az ÁRVÍZHIÁNYVESZÉLY!
Azt írják a szaklapok, hogy 9 ezer milliárd dollárnyi „érték vált semmivé” a „piacokon” (Ez 50 évnyi magyarországi GDP, 9 nap alatt ennyivel lett kevesebb az „érték”papírok ára a tőzsdéken.) Hogy ez a hír megfogalmazódhat, önmagában mutatja, hogy az érték fogalma van válságban – és emiatt a gazdaság és a világ. Ez a világ. Ez a hamis válság-világ. Fején a koronázóvírussal.
Mert milyen érték az, ami semmivé válik, mikor a valóságban nem is történt vele semmi? Semmilyen. A modern pénz nem anyagi valóság, hanem egy hit. Ha a hit megroggyan, akkor a „pénz” semmivé válik. Hamis a szóhasználat. A tőzsdéken nem értékek vannak, hanem árak. Az értékektől elszakadt árak.
És mivel a modern világgazdaság elszakadt a Természet Eredendő Valóságától, időnként újra kell indítani. A modern világgazdaság folytonos növekedése úgy tud megfelelni a végtelen körforgás törvényének, ha véges szakaszokra oszlik. Az átmeneteket nevezik válságnak, pedig az egész működés maga a válság. Igen, a szereplőknek adott fizetésekkel együtt – de itt-most nem bontunk ki minden tanulságot...
Szóval ez a vírus, illetve a baj, amit csinálnak rá hivatkozva, a világgazdasági "reset" miatt kell. A közzétett statisztikák szerint van egy jól terjedő, de gyenge vírus. Önmagában nem halálos, de a legyengült immunrendszerűekből elvisz. A gócpont adataiból az látszik, hogy 2-3 hónap alatt lecsendesíthető. Ideális eszköz a gazdasági válság menedzseléséhez. Ez a vírus önmagában nem ok, hanem hivatkozás. Az igazi bajt nem ez a vírus okozza, hanem a rá való központosított reagálás. Ennek következménye a kiesett hasznok, a társadalmivá (köz)vetített szenvedés, és a felhalmozódott készletek sikeres eladása, ez kell a „gazdaság” újraindításához. Önzővé tett világunkban egy vírusra mégiscsak hatékonyabb hivatkozni, mint a klímára – bár a klímaberendezések eladása is növekszik:/ Mindenesetre az igazi vírus, ami megbetegítette a történelmet háttérben marad: a kamatos kamat intézménye, a végtelen növekedés, a Természet törvényeitől való elszakadás – maga a modern kor /kór.
A végtelen növekedés menedzselésére – azért mégiscsak ciki, hogy modern körben ezt nevezik „gazdaságnak” – szóval erre eddig a háborúkat használták. A modern kór gyarmatosítása nagyjából körbe ért a 20. század elejére: kellett a világháború, majd a második kiadása. Ami annyira hatékonyra sikerült, hogy a 3. részt inkább nem tartották meg csak hidegen, inkább az aranyról levették a dollárt, a valóságról a pénzt. Ez sokat segített, majd a szocializmus bukásával az újragyarmatosítható területek, aztán az árnyháború a „terrorizmus” ellen. De a végtelen növekedésre épülő rendszer kapacitása időnként szükségszerűen megtelik, mint egy levelesláda. Úgyhogy időnként üríteni kell. A múltkor az ingatlanlufikból pukkantottak ki néhányat, most ezzel a vírussal koronázzák meg a történetet. Hogy ez már a Modern Történelem megkoronázása-e, az még kérdés.
Félreértés ne essék: amikor azt mondom, hogy ez a vírus-történet beleillik a rendszer működésébe (tehát "tudatos"), akkor az lehet bolygószintű tudatosság is, vagyis nem csak a Társadalom rendszerműködésébe illik bele, de a Természetébe is. Mindenesetre erről beszélünk évtizedek óta: a növekedésnek határai vannak, amiket elértünk, tehát az összeomlás szükségszerű, ezért gyermetegség meglepődni. Nagyon látványos polgári-félelmi gyakorlatot kerekítettek belőle, de jó lenne, ha arra is kihasználnánk, amire való: hogy állítsuk helyre a helyes hierarchiát, azaz értékrendet, a Természet magasabbrendű valóságának fel- és elismerését, s ennek kapcsán pl. hogy a „klímaváltozás” és a vírusfertőzések nem a baj, hanem a baj tünetei. A kérdés, hogy kihasználódik-e a katarzisra alkalmas pillanat, és a gazdaság újraindítása mennyire lesz a természetszerű paradigma szerinti, vagy a NWO vírusos értékrendje pusztít tovább...
Fontos letisztult mondatok hangzanak el, amikből ide
jegyzetelek néhányat:
Agriculture is not just crop rotation and consortium. It’s
much more than that. We have to work the ecosystem as a whole. Everything,
every actor in every level follows the same princeples. Everything is part of a
macro-organism. All inter and intra specific relationships are based on
unconditional love and cooperation, never competition. The system is
intelligent, it follows this logic. After millions of years of processes
developed it makes no sense to believe that we can modify this system. We
cannot reinvent it. As a farmer, that’ s the way I act. When I plant, I do the
same thing that Nature does. I consider myself not as an owner, but as a part
of this forest.
A földhöz való viszonyunk mutatja
legközvetlenebbül a Földhöz való iszonyunkat. A modern rendszer legalapvetőbb
tévedése (hamis modellje), hogy a termő talajra nem mint az ÉLET forrására, a Föld
legfontosabb élőlényére tekint, hanem mint termelési tényezőre, tőkejószágra. Ennek
megfelelően a földdel való gazdálkodásban a korszerű: a gyarmatosítottságának
hatékonyabbá tétele, erről szólnak a mezőgazdasági szaklapok és kiállítások, ezt
így tudják, akarják a szakemberek, szakpolitikusok: élet helyett profit
előállítása a cél. Így tudják, így akarják, mondhatjuk, hogy a legjobb
szándékkal, de azért jó fizetésekért nem veszik észre, hogy ez az út a
pusztulásba, ti., az Élet pusztulásába vezet nyilvánvalóan. Hamis út, hamis
tudás.
E helyzet felszíni megjelenése,
hogy élelem helyett mérgeket termelünk, s nem az emberek, hanem az
élelmiszaripar számára, nem tájban élő gazdák termelnek, hanem a virtuális
valóságban élő – a fentieknek megfelelően ámokfutó – gépész vegyész közgazdászok;
nem parasztok, hanem mérnökök, akik hiába mérnek, ha nem érnek fel addig, hogy a
modernitás mechanikus modellje NEM alkalmas az Élet modellezésére. És ahogy az
emberek eltévedtek, úgy a föld pusztul, vagyis az Édenkertből pusztaság lesz,
csupasz föld, azaz szántó. És ahogy a föld, úgy a Föld: a szabályzó rendszerek
összeomlanak, a talaj élettelen testté válik (a mechanikus szemléletből
nyilvánvalóan), a vizek élettelen víztestté, az erdők fatömeget adó ültetvénnyé,
stb. És ahogy a természetszerű vegetáció és a hozzá kapcsolódó állatvilág
eltűnik, úgy az emberi élet lehetősége is megszűnik. Minthogy például a
felszínborításon múlik a klímaszabályozás, tehát a felszínborítás megváltozásán
a klíma megváltozása. Ebben a helyzetben a modern tudomány és politika egy
felszíni tényezőt kiemel, és közellenségnek kikiáltja CO2
növekedését, ami csak jelenség szintű következmény, amin rágódni arra alkalmas,
hogy ne kelljen kimondani, hogy a komplett modern világ hamis. Ez a modern
tudomány és politika szégyene, és a hivatalos fenntarthatósági intézmények,
konferenciák, projektek szánalmas megalázó kollaborációja, ha/amikor nem
mondják ki, hogy a komplett modern világ hamis, és hogy új értékrend, és új
struktúra kell: a „modernen” való túllépés, a természetes rendszerek újraélesztése.
Ehhez esettanulmány az alábbi film: Mit aratunk jövőre?
Másfél órában az alábbiak szerint szól a fentiekről (vázlatos „tartalomjegyzék”,
kiemelések az érintett témákról, példákról a beágyazott film alatt):
00:00 - Bevezető /problémafelvetés: iparszerű
VAGY természetszerű mezőgazdálkodás?
03:30 -A természetszerű és az iparszerű
kukoricatermesztés összevetése.
12:00 - Mezőgazdaság
és szabadkereskedelem, ill. a modern gazdasági elvek.
14:00- A vegyszerezés költségei – a
Természet gyarmatosítása.
17:00- A
szabadkereskedelem, ill. a modern gazdasági elvek hatása az emberekre / Élelmiszer
önrendelkezés vagy éhezés Mexikóban.
24:00- Sikeres agrárerdészeti
kukoricatermesztés: a műtrágya tönkreteszi a talaj vízgazdálkodását – a
zöldtrágya /lombtrágya helyreállítja /Esettanulmány Afrikából.
34:00- Az
egyfunkciós mezőgazdasági modell pusztulásba vezet.
38:30- A
hibridkukorica csődje, a szántás nélküli szántóföldi növénytermesztés /Zöld mulcs
Németországban
44:00- Az
ipari és a biogazdálkodás mutatóinak összehasonlítása. Terhelések – hozamok.
50:00- Mi a fő oka, hogy nem térnek át tömegesen a
biogazdálkodásra?
51:00- EU
szabályozás: Váltani kell.
53:30- Növényvédelem
növénytársításokkal: a kártevők taszítása-vonzása /Kenyai push-pull technológia.
63:00- Az
önellátás értelmezése: az Élet harca a Profit ellen.
65:00- Helyi
termelés kontra szabadkereskedelem - /Hagymatermesztők Szenegáli példája
76:00- Az
érdekellentét NEM a fogyasztók és a termelők között van, hanem a helyiek és a
gyarmatosító külső érdek között.
77:00- Élelem-
és energiaönellátó gazdaság 3 hektáron 10 család család élelme /Japán tanya
példája.
88:00- AMAP
- közösség által támogatott mezőgazdaság.
Egy fontos megjegyzés a film
szövegéhez:
A filmben a „hagyományos”
fogalmat a jelenleg általános félrevezető módon használják - franciául is a "traditionell" hallatszik. E fogalom használata pontatlan az utóbbi évtizedekben eluralkodott modern gazdálkodásra, még akkor is ha ez most régebbinek látszik az "új", "bio" módszerekhez képest. A „hagyományos” /„tradícionális”, jelentése
ugyanis valójában ősi, szakrális-alapú, vagyis premodern, sőt anti-modern, pontosabban a modern az anti-hagyományos. A mostani gazdálkodás cimkézésére pontosabb, az ugyancsak használatos
„konvencionális” kifejezés (minthogy a most megszokott, általánosan
jellemzőről van szó), de igazán pontos,
és a jelenség lényegét leíró az iparszerű – természetszerű fogalompár
használata, amit helyesen helyettesíthetünk a modern - hagyományos ellentétpárral.
Ugyancsak terminológiai alapról
indul, de tartalmi tanulsággal bír, sőt akár összegzésként is megáll annak kiemelése,
hogy az „új”, „bio”, „agrárökológiai”, mellesleg valójában /lényegileg „hagyományos”,
tehát pre- vagy antimodern (és még számos címkével leírható) agri cultura, ami a valójában „intenzív”
és „tudás alapú”, míg a mostani iparszerű, monokultúrás agro-biznisz, az aljas barbár pusztítás, szűklátókörű, hamis tudás
és gyakorlat, a Természet teljes félreértése.
A „fejlett” és a „korszerű” címkékkel
óvatosabban kell bánni, mert a jelenlegi – modern – korhoz, igenis ez a
barbár-pusztító, Természet- és életellenes, gyarmatosító gazdálkodás tartozik,
tehát ez a kor-szerű, de ez nem azt jelenti, hogy „jó”; mint ahogy a „fejlett”
fogalom is valójában-tartalmilag annyit jelent, hogy „kényelmesebb”, mélyebbre
nézve, hogy anti-természetes, vagyis modern. Tehát ne keverjük azzal, hogy „jó”,
de még azzal se, hogy „hatékony”, hiszen az csak számolás kérdése, és abban
nagyon buta (azaz szűklátókörű) a modernitás.
Említettük az órán (ill. köztudomású:) hogy AndrásfalvyBertalan professzor a néprajz (és a Duna:) irányából definiálta az „ártéri gazdálkodást”
először.
Ez vaskos könyvben jelent meg 1975-ben, majd Báder Lászlónak
köszönhetően 2007-ben.
Ezen anyag összegzése az árvizek kapcsán megjelent a Magyar
Tudományban:
Érdekes cikket ismertet az index, s most számunkra nem is azért, mert talán nem is
7 hanem 9 ezer éve háziasították a lovat, s nem Belső-Ázsiában, hanem Arábiában.
(A
tudomány ilyen megállapításai komolytalanok, és kül. nem értem, hogy attól, hogy
véletlenül megtalálták, miért lenne „szülőhely” e lelőhely: „birthplace of
an advanced prehistoric civilisation that witnessed the domestication of
animals, particularly the horse, for the first time during the Neolithic
period." – az ilyen mondatok inkább a tudósok gyermeki lelkesedését
bizonyítják, mint a háziasítás első helyét.)
A
kutatás, ill. a cikk érdekesebb számunkra, mert a környezet gyökeres
megváltozásáról tudósít, és főleg mert a hely(zet) ismerős: a „barátságos”
viszonyokat a terepviszonyok és egy folyó biztosította a magas kultúrához, ahol
a hely neve: Al Magar.
Al Magar was a hospitable place for humans to settle in over thousands of years. In part this is due to its topography, or terrain. Al Magar was situated on both banks of the river.
.. in the past, the spot must have been a lush river valley: There is a major valley across the area which once was a river running westward forming waterfalls and taking water to the low fertile lands west of Al-Magar...
Tudom,
persze, hogy véletlen, mint ahogy a többi ilyen hasonló adat is, de gondoltam
csak lejegyzetelem legalább ide, ha már a cikk nem említi, hogy ez nem csak
találkahely (The name Al Magar means gathering or meeting place.), hanem azt is jelenti, hogy magyar.
A mai „Oxigén” első anyaga elég
részletesen bemutatja Takács Károly kutatásait, amiket még egyetemi éveiben
kezdett, első
komoly publikációja már több, mint 10 éves. (Együtt végeztünk a történelem
szakon:)
A kutatás régészetileg igazolt árpád-kori csatornarendszereket,
melyek tudatos ártéri gazdálkodás létére engednek következtetni. A feltárások a
Kisalföld területére szorítkoznak egyelőre, de már vannak adatok arra is, hogy
a Nagyalföldön is dokumentálni lehet az árpad-kori eredetet. Mint tudjuk, itt a
morfológiai adottságok /mintázat önmagában kijelöli az
értelmes/fenntartható/kézenfekvő/olcsó használat mikéntjét és mintázatát.
- Nem öntözés, hanem árasztás! (Először árasztásos
gyepgazdálkodásról beszél, aztán végig öntözésről.)
- Megmutatták vízmérnököknek? A mai mernök milyen
használatra következtet a formából, a csatornák alakjából, a hálózat
mintázatából?
- Hogyan illeszkedik a rendszer a terepviszonyokhoz? Mi van
a természetes medrek felhasználásával (minek ásni, ha van meder)? Hol vannak a
csatornák szintjei a jelenlegi vízjáráshoz képest?
- Nem látom indokoltnak azt hangsúlyozni, hogy nem lehet
felújítani. Mi az indok, ami miatt nem lehet?
- Érdemes megfigyelni a tájszemlélet különbözőségét: ma profittermelési
eszköz, ami eredendően az ÉLET forrása.
