A mai „Oxigén” első anyaga elég
részletesen bemutatja Takács Károly kutatásait, amiket még egyetemi éveiben
kezdett, első
komoly publikációja már több, mint 10 éves. (Együtt végeztünk a történelem
szakon:)
A kutatás régészetileg igazolt árpád-kori csatornarendszereket,
melyek tudatos ártéri gazdálkodás létére engednek következtetni. A feltárások a
Kisalföld területére szorítkoznak egyelőre, de már vannak adatok arra is, hogy
a Nagyalföldön is dokumentálni lehet az árpad-kori eredetet. Mint tudjuk, itt a
morfológiai adottságok /mintázat önmagában kijelöli az
értelmes/fenntartható/kézenfekvő/olcsó használat mikéntjét és mintázatát.
A riport 3 hétig érhető el a Kossuth rádió honlapjáról, a 14
óra 32-kor kezdődött Oxigén c. műsorban: http://www.hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-02-17
Felmerült kérdéseim, megjegyzéseim:
- Nem öntözés, hanem árasztás! (Először árasztásos
gyepgazdálkodásról beszél, aztán végig öntözésről.)
- Megmutatták vízmérnököknek? A mai mernök milyen
használatra következtet a formából, a csatornák alakjából, a hálózat
mintázatából?
- Hogyan illeszkedik a rendszer a terepviszonyokhoz? Mi van
a természetes medrek felhasználásával (minek ásni, ha van meder)? Hol vannak a
csatornák szintjei a jelenlegi vízjáráshoz képest?
- Nem látom indokoltnak azt hangsúlyozni, hogy nem lehet
felújítani. Mi az indok, ami miatt nem lehet?
- Érdemes megfigyelni a tájszemlélet különbözőségét: ma profittermelési
eszköz, ami eredendően az ÉLET forrása.
Próbálok válaszolni a kérdésekre.
VálaszTörlésÖntözés vagy árasztó öntözés vagy árasztás, lényegét tekintve nincs különbség közöttük.
Magam is mondtam néhány vizes mérnöknek, az volt a válasz, hogy nincs válasz.
"minek ásni, ha van meder?" Messzebbről kezdem. Hol van a helye az árvíznek? Magyarul értjük, tudjuk a választ. Ugyanis nem bonyolult.
Az ártéren.
Eleink az árterek terepszintje fölé kiemelt, a mainál hússzor sűrűbb csatorna hálózattal juttatták ki az árt annak a terére. :-) Gravitációsan. A mesterséges középső szintes fenekű csatornák fenékszintje valahol a középvízinél, vagy kissé alatta lehetett.
Leginkább azért nem lehet felújítani, mert a vizes szakma nem is tud erről a régi, egyszerű, de nagyszerű vízgazdálkodásról. Amiről pedig nem tudunk, arra felé törekedni sem lehet, pedig elvileg lehetne, sőt szerintem kívánatos is volna. :-(
Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Csak ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte. Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség (ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-as évek elején már működött!, nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem).
Profitot éppen a halastavakban is lehetne termelni, az édesvízi halból bármennyit el lehet adni. :-(