Utolsó bejegyzés




Álságos világunk egyik jellemzője, hogy az a probléma, aminek a megoldásához változtatni kellene a rendszeren, a változtatás helyett kap egy világnapot.
A másik jellemző, hogy a társadalom véleményezheti a rendszert meghatározó terveket. Nem változtathatja, de elmondhatja a véleményét. Lehet ez demokratikus, de hogy szakmailag ciki, az biztos – hiszen a valóság azt mutatja, hogy a rendszer megbukott.
 

Most éppen a vízhiány-világnapon van a víztöbblet elleni harc fóruma”, ahol kipipálják a társadalmi egyeztetést.

Miközben egy másiktanácskozáson a szakma nagyjai az elefántcsonttornyukban megdicsérik magukat egymásnak.


Nagyon jó a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezése kapcsán létrehozott civil honlapon a 2összevetett idézet, de feloldható, hogy a túrkeveieknek vagy a dévaványaiaknak van-e igazuk.

Mégpedig a Természet által, aki erről azt mondja, hogy 4-500 mm csapadék esik ott, ahol 7-800 mm párolog, és/de megjelenik a hiányzó víz – éppen a száraz évszak elején: a folyók kegyeskednek lehozni és szét akarják teríteni a tájban. EZ AZ ÁRVÍZ. Legalábbis a Magyar Alföldön ez.

Ehhez képest az EU Árvízi Irányelvében az árvíz CSAKIS mint halálhozó veszélyforrás, sőt gazdasági kockázat jelenik meg. Ilyen közegben nehéz dolga van a szakmának – legalábbis ez az Árvízi Irányelv és a jelenlegi létező rendszer kompletten üti az ártéri tájgazdálkodást.

Nyilván az árvíz fogalma más az óceáni éghajlatú, sűrűn lakott Nyugat-Európában, mint a félkontinentális Tiszai-alföldön. Itt az árvíz a táj legfontosabb életjelensége, s az a kockázat, hogy elmarad – ahogy ez egyre gyakrabban előfordul (pl. idén is). A feladat pedig nem az, hogy megvédjük a tájat az árvízi víztöbblettől, hanem hogy olyan tájhasználatot alakítsunk ki, ami alkalmas a reális vízviszonyok értelmezésére, vagyis az árvízi víztöbblet befogadásával ellensúlyozzuk a vegetációs időszak csapadékhiányát.
 

Amíg a szakma nagyjai csak a növény szintjéig látnak, és a szántás technológiai szintjéig, nem látják a tájat és a tájgazdálkodást: a vizet nem a növény szintjén, hanem a táj szintjén lehet pótolni, addig rossz kérdésekre adnak rossz válaszokat. Nem az öntözés, a szárazságtűrő fajok és a mélyszántás a megoldás, hanem az árvízi víztöbbletek táji tározása, a „helyes” vízgazdálkodás /vizes helygazdálkodás.

Ebben a helyzetben minden bejegyzés utolsó, itt elmondtam már sokszor. Megyek azért, s elmondom a fentieket a fórumon is. Majd szólok azért, ha sikerült bejuttatni ezen ismereteket a magyarországi vízgazdálkodási tervezésbe, és persze a tájhasználati /mezőgazdasági gyakorlatba is…

Minthogy a rendszer persze nem látja, hogy megbukott.

Ritka alkalom, de épp itt egy eset, miszerint 
a király is látja, hogy meztelen.
 
 
 
 


 

Modern vs. normális oktatás




Ez a félév is lezárult, tegnap beszélgettünk még egyet az egyetemen, de a jegyszerzés árnyékában is feltűnt az az illúzió, hogy "a modern oktatás is lehet jó".   A Ladak-film túl koncepciózusan támadta a modernizmust...

Erre épp kaptam egy példát, ami más irányból ugyancsak pontosan mutatja, hogy a „modern oktatás” akkor lehet jó, ha rendszerszerűen másmilyen lesz, mint a modern oktatás:

Ez a bronx-i tanár észre merte venni a modern oktatás csúfos bukását, és visszacsatolt a Természethez, az eredendő valóságot valamennyire visszavezette az iskolájába, és láss csodát: a földön-kívülivé vált gyerekek a földdel való kapcsolatuk által felébredni látszanak a modernizmus bűbájos álmából.

A tanulság: az Élet csakis a Természetből fakadhat, s az embert az mentheti meg, ha újra talajt fog, s visszatalál a Természet(é)hez.
De nincs ebben semmi furcsa, csak tisztán kell látni, hogy a "modern" nem azt jelenti, hogy "jó", hanem csak egy a kultúrtörténeti fogalom, egy szakasz az emberiség történetében, aminek lényege, hogy az ember elszakad a Természet(é)től. 
S nyilván: a modern oktatás a modern rendszer alkatrászeit állítja elő, a Természet pedig az Életet. Ismerjük (f)el a különbséget!

A feladat: a modernből normálisat csinálni.
Nem könnyű, de lehet. Első lépés, hogy tudjuk megkülönböztetni a kettőt.
Írtam már erről sokat:) http://www.emberestisza.blogspot.hu/2015/03/new-macdonald-zsenialisoktato.html



Fenntarthatósági Filmklub 1.



 
A világot az uralja, aki a képzeletünket uralja
– a demokráciában a média a legfontosabb hatalom, ill. a Hatalom legfontosabb eszköze.
A média, azaz a "valóság" KÖZVETÍTÉSE. 
 
Kiépült a szép új világ, ami lényegileg hamis, felmerül a kérdés, hogy mégis miért látszik úgy, mintha működne?
A résztvevők hite tartja fenn, ez kelti a működés látszatát.
A hamis világot a hamis tudása, értékrendje tartja fenn.
Egyik kézenfekvő példa az élelmiszaripar, már eddig is sokat példálóztam vele, most ide gyűjtöttem néhány alapfilmet, amik magyarul is megvannak a rengeteg kínálatból, hogy igazítsuk a hamis tudásokat.
Nézzük meg, mivel etetnek bennünket!
 
Ha nincs időd, nézd meg az első 3 percet: Meat-rix
 
És ráadásként beszélgetések egy velünk együtt élő élelmiszeripari mérnökkel a magyarországi mindennapi élelmiszerűinkről: https://www.youtube.com/user/ResidentialTube/videos

Nem arról van szó, hogy némely termékben előfordulnak esetleg problémás alkotórészek,
hanem hogy amit az IPAR gyárt, szépen becsomagol és kamion-tételben szállít,
az NEM élelem, hanem kényelem. 
Valami anyag, ami az emberek beetetése által alkalmas a gyarmatosításuk fenntartására. 

 
 

Kisértő múlt - kis értő jövő



Március 15-e alkalmából forradalmi anyag a régi világ elsöprésére - 2 perc az egész!
Zseniális oktató-anyagokról érkezett hír a tengeren túlról, megintcsak a Bárka-listán;
az embernek már tényleg az az érzése, hogy mindenki tudja, hogy a KIRÁLY MEZTELEN, hogy ez az ipari-modern világ HAMIS, és hogy merre van a megoldás:
 


Itt a háttér: http://newmacdonald.onlyorganic.org/
(Gondolom meg lesz hamarosan magyarul is.)
 
És persze maradunk a honlapunk hagyományainál
– minthogy mi NEM keverjük össze a hagyományost a megszokottal, illetve tudjuk, hogy a pártízéve újonnan kitalált ördögi világ nem régi, hanem új, s hogy a most újdonságként felfedezett irány a NOrmális Életbe, tkp. az eredendő törvény szerinti élet, amit a modernizmus forradalma előtt tudtak és követtek a régiek
– szóval maradva a hagyományainknál, ezúttal is ide illesztek még egy hasonlóan nagyon-jó példát a modern és a normális összehasonlítására, illetve arra, hogy LEHET a mostani nem-normális modern világ szörnyszüleményeit átépíteni a normális élet-orientált világba:
 
És a szerző: http://treechangedolls.tumblr.com/?og=1-- 
Azért is jegyzem ide e forrást, mert a képeit fogom használni a tananyagomban – HÁTHA sikerülne végre átvinni az információt a tanult szakembereknek is, hogy a mostani modern iparszerű világ helyett a normális hagyományos természetszerű világot éljék és építsék!
 
 
 

aMit aratunk


A "Mit aratunk" film utóélete kapcsán megjegyzem, hogy tényleg rengeteg forrás ontja még ugyanezt az információt: a modern iparszerű mezőgazdaság megbukott, át kell térni a természettel együttműködő gazdálkodásra.

 
 
 
 
https://www.youtube.com/watch?v=r4a4ogLLxnI – Nagy vegyi cég fejlesztési vezetője mondja, hogy a vegyszerek tüneti kezelésként hoznak (nem) megoldást, és biológiai készítményt javasol e 3 perces reklámfilmben, és közben jól beszél az alapokról: környezet-azonos(!) anyagokkal kell elérni, h. élő(!) talajunk legyen, stb. Szűklátókörűeknek még az is elhangzik, hogy ha él a talajunk, azzal is éppen olyan terméseredményeket el lehet érni, mint szintetikus úton. Első lépcsőnek is javasolt nehezebben mozdulóknak…
 
Ja, és egy régebben már hivatkozott film újra -
Ha valaki megmutatná, hogy mit aratunk a szomszédjának, vagy a környék termelőinek, akkor mutassa inkább ezt, fele olyan hosszú és szinkronizálva van.

 
 
 
 

Az alapokról



Itt a tavasz, az ébredés ideje.

Sokan el vagyunk maradva.

Ki a mezőgazdasági munkákkal, ki a mezőgazdasági szemléletével…

Itt egy öt perces rövidfilm a mezőgazdaság alapjairól. Ez az öt perc több mint három évtizedes tapasztalat eszenciája egy svájci tudós farmertől, aki Brazíliában segíti a táj rehabilitációját.


Fundamentos 1 from Agenda Gotsch on Vimeo.

Fontos letisztult mondatok hangzanak el, amikből ide jegyzetelek néhányat:

Agriculture is not just crop rotation and consortium. It’s much more than that. We have to work the ecosystem as a whole. Everything, every actor in every level follows the same princeples. Everything is part of a macro-organism. All inter and intra specific relationships are based on unconditional love and cooperation, never competition. The system is intelligent, it follows this logic. After millions of years of processes developed it makes no sense to believe that we can modify this system. We cannot reinvent it. As a farmer, that’ s the way I act. When I plant, I do the same thing that Nature does. I consider myself not as an owner, but as a part of this forest.



A fordítás a tananyagomban megtalálható:)





Mit aratunk jövőre?


 

Több ébresztő anyagot tettem már be illusztrációképpen a földdel kapcsolatban, hiszen a föld áll legközvetlenebb kapcsolatban a Földdel.

A földhöz való viszonyunk mutatja legközvetlenebbül a Földhöz való iszonyunkat. A modern rendszer legalapvetőbb tévedése (hamis modellje), hogy a termő talajra nem mint az ÉLET forrására, a Föld legfontosabb élőlényére tekint, hanem mint termelési tényezőre, tőkejószágra. Ennek megfelelően a földdel való gazdálkodásban a korszerű: a gyarmatosítottságának hatékonyabbá tétele, erről szólnak a mezőgazdasági szaklapok és kiállítások, ezt így tudják, akarják a szakemberek, szakpolitikusok: élet helyett profit előállítása a cél. Így tudják, így akarják, mondhatjuk, hogy a legjobb szándékkal, de azért jó fizetésekért nem veszik észre, hogy ez az út a pusztulásba, ti., az Élet pusztulásába vezet nyilvánvalóan. Hamis út, hamis tudás.

 

E helyzet felszíni megjelenése, hogy élelem helyett mérgeket termelünk, s nem az emberek, hanem az élelmiszaripar számára, nem tájban élő gazdák termelnek, hanem a virtuális valóságban élő – a fentieknek megfelelően ámokfutó – gépész vegyész közgazdászok; nem parasztok, hanem mérnökök, akik hiába mérnek, ha nem érnek fel addig, hogy a modernitás mechanikus modellje NEM alkalmas az Élet modellezésére. És ahogy az emberek eltévedtek, úgy a föld pusztul, vagyis az Édenkertből pusztaság lesz, csupasz föld, azaz szántó. És ahogy a föld, úgy a Föld: a szabályzó rendszerek összeomlanak, a talaj élettelen testté válik (a mechanikus szemléletből nyilvánvalóan), a vizek élettelen víztestté, az erdők fatömeget adó ültetvénnyé, stb. És ahogy a természetszerű vegetáció és a hozzá kapcsolódó állatvilág eltűnik, úgy az emberi élet lehetősége is megszűnik. Minthogy például a felszínborításon múlik a klímaszabályozás, tehát a felszínborítás megváltozásán a klíma megváltozása. Ebben a helyzetben a modern tudomány és politika egy felszíni tényezőt kiemel, és közellenségnek kikiáltja CO2 növekedését, ami csak jelenség szintű következmény, amin rágódni arra alkalmas, hogy ne kelljen kimondani, hogy a komplett modern világ hamis. Ez a modern tudomány és politika szégyene, és a hivatalos fenntarthatósági intézmények, konferenciák, projektek szánalmas megalázó kollaborációja, ha/amikor nem mondják ki, hogy a komplett modern világ hamis, és hogy új értékrend, és új struktúra kell: a „modernen” való túllépés, a természetes rendszerek újraélesztése.

 

Ehhez esettanulmány az alábbi film: Mit aratunk jövőre? Másfél órában az alábbiak szerint szól a fentiekről (vázlatos „tartalomjegyzék”, kiemelések az érintett témákról, példákról a beágyazott film alatt):


 

00:00 -                Bevezető /problémafelvetés: iparszerű VAGY természetszerű mezőgazdálkodás?

03:30 -                A természetszerű és az iparszerű kukoricatermesztés összevetése.

 

12:00 -                Mezőgazdaság és szabadkereskedelem, ill. a modern gazdasági elvek.

14:00-                  A vegyszerezés költségei – a Természet gyarmatosítása.

17:00-                  A szabadkereskedelem, ill. a modern gazdasági elvek hatása az emberekre / Élelmiszer önrendelkezés vagy éhezés Mexikóban.

 

24:00-                  Sikeres agrárerdészeti kukoricatermesztés: a műtrágya tönkreteszi a talaj vízgazdálkodását – a zöldtrágya /lombtrágya helyreállítja /Esettanulmány Afrikából.

34:00-                  Az egyfunkciós mezőgazdasági modell pusztulásba vezet.

 

38:30-                  A hibridkukorica csődje, a szántás nélküli szántóföldi növénytermesztés /Zöld mulcs Németországban

44:00-                  Az ipari és a biogazdálkodás mutatóinak összehasonlítása. Terhelések – hozamok.

50:00-                   Mi a fő oka, hogy nem térnek át tömegesen a biogazdálkodásra?

51:00-                  EU szabályozás: Váltani kell.

 

53:30-                  Növényvédelem növénytársításokkal: a kártevők taszítása-vonzása /Kenyai push-pull technológia.

63:00-                  Az önellátás értelmezése: az Élet harca a Profit ellen.

65:00-                  Helyi termelés kontra szabadkereskedelem - /Hagymatermesztők Szenegáli példája

76:00-                  Az érdekellentét NEM a fogyasztók és a termelők között van, hanem a helyiek és a gyarmatosító külső érdek között.

 

77:00-                  Élelem- és energiaönellátó gazdaság 3 hektáron 10 család család élelme /Japán tanya példája.

88:00-                  AMAP - közösség által támogatott mezőgazdaság.

 

Egy fontos megjegyzés a film szövegéhez:

A filmben a „hagyományos” fogalmat a jelenleg általános félrevezető módon használják - franciául is a "traditionell" hallatszik. E fogalom használata pontatlan az utóbbi évtizedekben eluralkodott modern gazdálkodásra, még akkor is ha ez most régebbinek látszik az "új", "bio" módszerekhez képest. A „hagyományos” /„tradícionális”,  jelentése ugyanis valójában ősi, szakrális-alapú, vagyis premodern, sőt anti-modern, pontosabban a modern az anti-hagyományos. A mostani gazdálkodás cimkézésére pontosabb, az ugyancsak használatos „konvencionális” kifejezés (minthogy a most megszokott, általánosan jellemzőről van szó), de igazán pontos, és a jelenség lényegét leíró az iparszerű – természetszerű fogalompár használata, amit helyesen helyettesíthetünk a modern - hagyományos ellentétpárral.  

 

Ugyancsak terminológiai alapról indul, de tartalmi tanulsággal bír, sőt akár összegzésként is megáll annak kiemelése, hogy az „új”, „bio”, „agrárökológiai”, mellesleg valójában /lényegileg „hagyományos”, tehát pre- vagy antimodern (és még számos címkével leírható) agri cultura, ami a valójában „intenzív” és „tudás alapú”, míg a mostani iparszerű, monokultúrás agro-biznisz, az aljas barbár pusztítás, szűklátókörű, hamis tudás és gyakorlat, a Természet teljes félreértése.

A „fejlett” és a „korszerű” címkékkel óvatosabban kell bánni, mert a jelenlegi – modern – korhoz, igenis ez a barbár-pusztító, Természet- és életellenes, gyarmatosító gazdálkodás tartozik, tehát ez a kor-szerű, de ez nem azt jelenti, hogy „jó”; mint ahogy a „fejlett” fogalom is valójában-tartalmilag annyit jelent, hogy „kényelmesebb”, mélyebbre nézve, hogy anti-természetes, vagyis modern. Tehát ne keverjük azzal, hogy „jó”, de még azzal se, hogy „hatékony”, hiszen az csak számolás kérdése, és abban nagyon buta (azaz szűklátókörű) a modernitás.



Bevezetés



 

A megismerés képessége - és ajánló a beavatástól a kikapcs(olód)ásig...

Itt a tavaszi félév kezdete. Egyrészt az egyetemen, másrészt a gazdálkodásban is. Az egyetem városi közeg, az intézményi valóság színtere; a gazdálkodás vidéki színtér a természeti valóság közegében. Azonban, az egyetemi kurzus is izgalmas utazás, ahogy minden vegetációs időszak is kirándulás az Életbe – mindkettő a megismerés újabb lehetősége.
Összefonódások és átlapolódások


a világ kettős egységességét
leképező ősi modellben

 

A kezdetek és végek, ahogy az egyetem és az Élet, jó esetben átlapolódnak egymásba, mint ahogy a szigorú böjtkezdő Hamvazószerdát az erősen engedékeny Torkos csütörtök követi a farsangi maradékok felélésével. Mintha nem lehetett volna megenni Húshagyó keddig…

  
 


Ha a világ nem tartalmazná a tökéletlenséget, akkor nem lenne tökéletes, ha a világ tökéletes, akkor tartalmaznia kell a tökéletlenséget is; minthogy a világ tökéletes – mi tökéletes, ha a világ nem az? – tartalmazza a tökéletlent is, bár nem azért tökéletes a világ, mert tartalmazza a tökéletlent is, de ha nem tartalmazná, nem lenne tökéletes…

Nehéz dolga van a nyelvnek, amikor modellezi a világot, de mi magyarul képesek vagyunk…

A megismerésben nagy segítségünkre van a magyar nyelv, minthogy benne van a KÉPesség! Ez áthidalja azt (nb. a híd is egy kép), hogy a valósághoz gondolataink által, s a gondolatainkhoz a nyelv által csatlakozunk, tehát a megismerés útján szükségszerűen adatveszteség lép fel.

A valóság, mint jelenségek összessége, képekből áll össze (bár ez is csak egy modell:), tehát szerencsés, ha a nyelv is – ha már az írás elfejlődött a képírás állapotából, és ha már a gondolkodás /tudatunk elkülönült, azaz ha már nem tudjuk közvetlenül-nyilvánvalóan, hogy a többiek, a valóság többi szereplője mit gondol/tud a valóságról.  (Vajon ez az elkülönülés normális /eredendő? Vajon a többi szereplő – állatok, növények, tájak, stb. – is ennyire nem tudnak egymásról?)

Mindenesetre, mint látjuk a fenti képen ábrázolva, vagyis az ábrán leképezve, mi képesek vagyunk a képeinket, elképzeléseinket körülírni…

És ha már körül, és ha már a képek jelek, jelképek: látjuk, hogy a világ modelljének ősi ábrájában azért a fekete a több…

Minthogy körülzárja a fehéret…
A megismerés irányai
 

Minthogy kívül azért fehér az alap…

 

A megismerés kalandja kapcsán e bejegyzés a tervezési folyamatba enged betekintést, amennyiben ajánlom a mellékletben olvasható írást, amely tulajdonképpen a tananyag bevezető fejezete /nyitánya:

 
Vigyázat! A tudás: hatalom...
 
 
 
 
 
 
 

Lóczi - lóból szalámi





Lábsérülése miatt sajnos le kellett vágnom egy 5 éves lovamat.
Tavaly februárban sérült meg a ló, egy eldobott üveg vágta fel mélyen, úgy hogy az ín is sérülhetett, mert azóta lépésben, ügetésben is sántított, álltában is pihentette - nem tudtam tanítani tovább. Előtte szeptemberben vittem el a túrára, ahol nagyon jól teljesített, 600 km 2 hét alatt, tartalék-tanuLÓként indult, aztán 10 napot hátasként jött végig.
Szóval nem öröm egy ilyen vágás, de álságos megoldásnak tűnt a többi. Ha húsz évig kerülgetem-bosszankodok a tanulatlansága miatt, vagy eladom idegennek, vagy a kukacokkal etetem fel istenáldotta gyönyörű húsát - én ezeket ítéltem méltatlan-gyáva megoldásoknak, s végülis megvettem hozzá a rengeteg szalonnát.
De a vágás győzött és nyugtatott meg végül: a beteg lábán megvastagodott, beállt, beszűrődött, betokosodott az ín a szép egészségeshez képest. A koponyája és a bőre a ház dísze lesz, a rengeteg gyönyörű húsnak pedig ugyancsak nemesebb helye van az embernél, mint a kukacoknál.
Aztán bejelentkezett egy néni, aki daganatos betegségét gyógyítandó keres lóhúst régóta, és megtudtam, hogy  a lóhús hatszoros vastartalommal bír a marháéhoz képest, hatodannyi zsírtartalom mellett. Fehérjedús, de kalóriaszegény - ahogy a legnemesebb háziállatunk, úgy a legnemesebb a húsa is, az interneten utána lehet még nézni adatoknak.
Számomra viszont tudást is adott az Életnek ez az újabb tanítása; nem akartam ezt a leckét, de sokat okosodtam általa...
 A saját tapasztalat persze nem átadható,
de a húsokból vettek helyi ínyencek, és a saját háztartásomon túlmutató mennyiségű szalámi is eladó. Új értelmet is nyer a mondás: "a ló emberré tesz"...

A hitelesség miatt alább néhány fényképben bemutatom a folyamatot, talán fordított időrendben, a füstölőben érlelődő szalámitól a sérült ínig, de mélyebbet itt egyelőre nem teszek közzé kegyeleti okokból... 

A szalámi
A szalámi hagyományos recepttel készült - só, paprika, bors, kömény, fokhagyma -, mintegy 40 %-nyi sertés szalonna hozzáadásával, 2 napig tölgyfa fűrészporon füstölve. A rudak átlagos töltött tömege füstölés előtt 1150 gramm  volt, ez idővel csökken, ahogy szikkad, tömörödik, keményedik. A lószalámi hagyományosan kemény szalámi: szellős, száraz, hűvös helyen lógatva tárolandó, hónapokig eltartható, sőt igazából 1-2 hónap érlelés után szokták kezdeni fogyasztani.

Jelen esetben azonban a friss fogyasztását ajánlom, nemcsak azért mert tényleg nagyon finom, hanem mert olyan szalámibőrt sikerült vásárolnom, ami a száradás során nem feltétlenül követi a töltelék zsugorodását, azaz nem mindenhol ráncosodik össze. Így megvan az előnye, hogy a megevendő rész nem ragad a bőrhez, de az se klasszikus szalámi élmény, ha lötyög a bőrében, és a megjelenő levegő ronthatja az eltarthatóságot. Megjegyzendő, hogy a felvágás után változó hőmérséklet és nedvesség hatására szürkülés jelentkezhet, de ez még nem jelenti a hús megromlását. A töltelék adalékmentes, eredendően kimagasló beltartalmi értékkel és harmonikus ízvilággal, puha-kenhető állagban.
 
A szalámi rudanként rendelhető e-mailben vagy telefon, baloghpeter@elotisza.hu  vagy 30/3822698. Előzetes megbeszélés után tudom vállalni, hogy Budapestre elviszem a megrendelt mennyiséget.

Tisztelettel, 

Balogh Péter 


  

A füstölés





A szalámi fűszerezése


A szalámi keverése
 


A húsok kibontva










Az egészséges ín
 



A sérült ín