Bevezetés



 

A megismerés képessége - és ajánló a beavatástól a kikapcs(olód)ásig...

Itt a tavaszi félév kezdete. Egyrészt az egyetemen, másrészt a gazdálkodásban is. Az egyetem városi közeg, az intézményi valóság színtere; a gazdálkodás vidéki színtér a természeti valóság közegében. Azonban, az egyetemi kurzus is izgalmas utazás, ahogy minden vegetációs időszak is kirándulás az Életbe – mindkettő a megismerés újabb lehetősége.
Összefonódások és átlapolódások


a világ kettős egységességét
leképező ősi modellben

 

A kezdetek és végek, ahogy az egyetem és az Élet, jó esetben átlapolódnak egymásba, mint ahogy a szigorú böjtkezdő Hamvazószerdát az erősen engedékeny Torkos csütörtök követi a farsangi maradékok felélésével. Mintha nem lehetett volna megenni Húshagyó keddig…

  
 


Ha a világ nem tartalmazná a tökéletlenséget, akkor nem lenne tökéletes, ha a világ tökéletes, akkor tartalmaznia kell a tökéletlenséget is; minthogy a világ tökéletes – mi tökéletes, ha a világ nem az? – tartalmazza a tökéletlent is, bár nem azért tökéletes a világ, mert tartalmazza a tökéletlent is, de ha nem tartalmazná, nem lenne tökéletes…

Nehéz dolga van a nyelvnek, amikor modellezi a világot, de mi magyarul képesek vagyunk…

A megismerésben nagy segítségünkre van a magyar nyelv, minthogy benne van a KÉPesség! Ez áthidalja azt (nb. a híd is egy kép), hogy a valósághoz gondolataink által, s a gondolatainkhoz a nyelv által csatlakozunk, tehát a megismerés útján szükségszerűen adatveszteség lép fel.

A valóság, mint jelenségek összessége, képekből áll össze (bár ez is csak egy modell:), tehát szerencsés, ha a nyelv is – ha már az írás elfejlődött a képírás állapotából, és ha már a gondolkodás /tudatunk elkülönült, azaz ha már nem tudjuk közvetlenül-nyilvánvalóan, hogy a többiek, a valóság többi szereplője mit gondol/tud a valóságról.  (Vajon ez az elkülönülés normális /eredendő? Vajon a többi szereplő – állatok, növények, tájak, stb. – is ennyire nem tudnak egymásról?)

Mindenesetre, mint látjuk a fenti képen ábrázolva, vagyis az ábrán leképezve, mi képesek vagyunk a képeinket, elképzeléseinket körülírni…

És ha már körül, és ha már a képek jelek, jelképek: látjuk, hogy a világ modelljének ősi ábrájában azért a fekete a több…

Minthogy körülzárja a fehéret…
A megismerés irányai
 

Minthogy kívül azért fehér az alap…

 

A megismerés kalandja kapcsán e bejegyzés a tervezési folyamatba enged betekintést, amennyiben ajánlom a mellékletben olvasható írást, amely tulajdonképpen a tananyag bevezető fejezete /nyitánya:

 
Vigyázat! A tudás: hatalom...
 
 
 
 
 
 
 

Nincsenek megjegyzések: