Tematika és tananyagok egyetemi oktatáshoz
A kurzus címe - az ELTE Hidrológus posztgraduális képzésén belül (2017-től):
Ártéri gazdálkodás – a tájba integrált vízgazdálkodás
Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékén
az általános oktatásban meghirdetett kurzus címe (2003-2018 között):
Ember és Tisza – mozaikok a fenntarthatósághoz
A kurzus célja, hogy
a tájékozódás lehetőségét adja az érdeklődő hallgatóknak
napjaink minden bizonnyal legfontosabb témájáról: a fenntarthatóságról, a víz- és tájhasználat példáján.
A kurzus rendszerszerű magyarázattal szolgál
napjaink kiteljesedő válságjelenségeire,
és értékeli a felmerülő megoldásokat, felmutatva egy határozott szemléletmódot és az ismeretszerzés lehetőségét az alább felsorolt témákban.
A kurzus túlmutatva az ágazati szemléleten a fenntarthatóságról szól,
az ember és a Tisza kapcsolatát hozva legfontosabb példaként.
A kurzust nem ajánlom a jelenlegi rendszer kritikátlan híveinek -
az információk hasznosulásának feltétele a szemléletváltás igénye és képessége.
Az érintett témák
1. A fenntarthatóság szemlélete:
vizsgálati-módszertani alapok
1.1. A fenntarthatóság kutathatósága (Mit
is akarunk fenntartani? Van-e probléma és mi az? A kurzus célja, a
(szak)emberek felelőségei és lehetőségei.)
1.2. A megismerés és korlátai (Érzékelés-értékelés: modell által homályosan
látunk, A megismerés irányai, fajtái, Tudomány és Hagyomány, avagy ki tud többet a
fenntarthatóságról?)
1.3. A fenntarthatóság vizsgálatának
módszertani kérdései (Rendszerelmélet: holisztikusan és öko-logikusan, a
rendszerek anatómiája-működése; Érdekek és értékek, mércék, Helyes
szemléletmód)
2. A fenntarthatóság modellezése
2.1. Ember az időben (Modellek a történelem
szerkezetére, folyamatára, értelmezésére, tanítására)
2.2. Ember a Természetben (Modellek Ember
és Természet(e) kapcsolatára, a fejlődés értelmezése)
2.3. A fenntarthatóság értelmezése (A
két valóság modellje: fenntartható és nem fenntartható rendszerek jellemzése, „Ladak
tanulsága”; a fenntarthatóság feltételei, értékrendje, értelmezései, FF és
kapcsolódó fogalmak)
3. A Tisza földrajza – A fenntartható
kapcsolat alapjai
3.1. A Tiszai-alföld /Tiszavölgy, stb.
fogalma, lehatárolása; földtörténet, morfológia, vízrajz, hidrológia, éghajlat,
biogeográfia, talajok; tájbeosztás - névanyag/ topográfia
3.2. A Tiszai táj funkcionális bemutatása
(A tájalkotó elemek eredendő szerepe és működése és ökoszisztéma-szolgáltatásai)
3.3. A Tiszai-alföld társadalom- és
gazdaságföldrajzi vázlata (Történelem, népesség, települések, kistérségek,
régiók, közlekedés)
4. Ember és Tisza kapcsolatának
vizsgálata
4.1. Ember és Tisza a modernkori
szabályozások előtt (Az ártéri gazdálkodás múltja – néprajzi leírás és
földrajzi értékelés, tájrekonstrukció – kérdések és elméletek;
4.2. A Tisza modernkori szabályozása (A
szabályozás oka, mechanizmusa, története, eredményei és eredménytelenségei –
adatok és összefüggések)
4.3. Ember és Tisza a szabályozások „után”
(A modern kori víz- és tájhasználat bemutatása és értékelése – a társadalmi
környezet, ökológiai válság, vízgazdálkodási válság, agrártermelési válság,
szennyezések; Csongrádi
vízlépcső esettanulmány)
5. Felmerülő megoldások
5.1. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése
(Az új Tisza-tervezés előzményei és története – szereplők és igények, esettanulmányok: Tiszaroffi tározó, Kisköre-Szolnok hullámtéri projekt)
5.2. Az ártéri tájgazdálkodás koncepciója
(mint integrált táj- és vidékfejlesztési koncepció két léptékben: a
Tiszai-alföldre, ill. a nagykörűi öblözetre)
5.3. Fenntarthatósági kezdeményezések
rendszeren belül és kívül (ökofalvak, fenntartható megoldások, esettanulmányok)
A tananyag 12 tételben
(vizsgakérdések/1.)
A tételcímekre kattintva tananyagok (óravázlatok, tanulmányok) tölthetők le az egyes tételekhez.
6. A vidék jövője a jövő vidéke (Géczy Gábor előadása)
Fontosabb fogalmak
(vizsgakérdések/2.)
- árvíz, ártér, hullámtér, mentett oldal, mentetlen, LNV, nagy- közép- kisvízi meder
- eredendő /funkcionális szintek (magaspart /ármentes szint, magas-, alacsony-, mélyártér)
- fok, parti hát, övzátony, nyílt ártér, meanderöv, ártéri öblözet
- ariditási index, aszály, légköri aszály, kisvízkörforgás; belvíz
- vízháztartási mérleg, vízháztartási félévek
- élő táj, eredendő működés, részek és funkciók a táj működésében
- rendszerszemlélet, a rendszerek anatómiája
- fenntarthatóság és kapcsolódó fogalmak (fejlődés, öngyarmatosítás, természetvédelem, környezetvédelem, önellátás, vagyon, stb.)
- a növekedés határai, Brundtland-jelentés, peak-oil /olajcsúcs, soil-peak, alomszék,
- címkék /jelzők: hagyományos, intenzív, iparszerű, természetszerű, modern, fejlett, megújuló stb.
- ártéri gazdálkodás (földrajzi értelmezés és hagyományos haszonvételek), ártéri tájgazdálkodás, fokgazdálkodás, bekerítés, pusztásodás
- tározó, vízlépcső, VTT, DTCS
- iparszerű és természetszerű vízvisszatartás (mesterséges és táji víztározás, helytelen és helyes vígazdálkodás)
- Andrásfalvy Bertalan, Bellon Tibor, Szűcs Sándor, Ángyán József, egyéb szerzők
Névanyag /Tér(kép)ismeret
(vizsgakérdések/3.)
- tájak (természetföldrajzi tájbeosztás)
- folyók – vízfolyások (természetes medrek, fontosabb csatornák)
- közigazgatás /társadalmi tájak (országok, megyék, járások, települések)
- vonalas infrastruktúra (úthálózat - közút, vasút; távvezetékek)
