Ez a félév is lezárult, tegnap beszélgettünk még egyet az egyetemen, de a jegyszerzés árnyékában is feltűnt az az illúzió, hogy "a modern oktatás is lehet jó". A
Ladak-film túl koncepciózusan támadta a modernizmust...
Erre épp kaptam egy példát, ami más irányból ugyancsak pontosan
mutatja, hogy a „modern oktatás” akkor lehet jó, ha rendszerszerűen másmilyen lesz, mint a modern oktatás:
Ez a bronx-i tanár
észre merte venni a modern oktatás csúfos bukását, és visszacsatolt a Természethez, az eredendő valóságot valamennyire
visszavezette az iskolájába, és láss csodát: a földön-kívülivé vált gyerekek a
földdel való kapcsolatuk által felébredni látszanak a modernizmus bűbájos álmából.
A tanulság: az Élet
csakis a Természetből fakadhat, s az embert az mentheti meg, ha újra talajt
fog, s visszatalál a Természet(é)hez.
De nincs ebben semmi furcsa, csak tisztán kell látni, hogy a "modern" nem azt jelenti, hogy "jó", hanem csak egy a kultúrtörténeti fogalom, egy szakasz az emberiség történetében, aminek lényege, hogy az ember elszakad a Természet(é)től.
S nyilván: a modern oktatás a modern rendszer alkatrászeit állítja elő, a Természet pedig az Életet. Ismerjük (f)el a különbséget!
 |
| A feladat: a modernből normálisat csinálni. Nem könnyű, de lehet. Első lépés, hogy tudjuk megkülönböztetni a kettőt. Írtam már erről sokat:) http://www.emberestisza.blogspot.hu/2015/03/new-macdonald-zsenialisoktato.html |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése