Szélsőséges igazság

A Rio+20 konferencián elhangzott egy szélsőséges beszéd, ami terjed a magyar interneten is ("Uruguay elnökének csodálatos beszéde" - persze a szélső oldalakon, mindkét szélsőn:)

Mujica elnök megragadta a lehetőséget, és hangosan feltett néhány kérdést – ahogy mondta; azokat a kérdéseket, amik rámutatnak a jelenlegi világunk álnokságára, idétlenségére és fenntarthatatlanságára. „Ez egy nagyon fontos kulturális dolog. …Az igazi ok az a civilizációs modell, amit mi hoztunk létre.”

Talán a világ helyzete.blogspot-on jelent meg először, némi háttérinformációkkal, és a beszéd magyar fordítása is megvan. És persze a kommentek örök látlelete a hazai közönség helyzetéről...

A beszéd azért kiemelkedő, mert a fenntarthatóság alaptételét mondja ki, amin fordul az egész ügy igaz vagy hamis irányba, és amit a legtöbb szereplő nem tud, legalábbis a folyamatok alakulásán az látszik, hogy a folyamatok alakítói nem tudják - és nemcsak a gazdaságiak, a politikusok, akár a környezetiek, hanem a nagyközönség sem tudja, pedig tényleg kiszúrja a szemünket: ti., hogy a fenntarthatóság és a fejlődés lényegüknél fogva kibékíthetetlen ellentétben vannak egymással.

 

A fejlődés, amit ténylegesen értünk rajta: vagyis a folytonos gazdasági növekedés, és

a fenntarthatóság, amit ténylegesen jelent: vagyis az időtlen önműködés

antagonisztikus ellentétére mutat rá a beszéd;

arra, hogy amíg és amennyiben a világ ezt a modern elfogyasztói világnézetet követi, addig és annyiban nem lesz fenntartható, vagyis pusztulását önmagában hordozza.

 

Ezen nem segítenek a szólamok meg a konferenciák, és az sem, ha minél nagyobb hányadát gyűjtjük szelektíven a hulladéknak, mert hulladék gyártásából élünk (és halunk).

Csak hogy egyértelmű legyen, a bukott, halálos rendszer jellemzői:

• "piac"
• "demokrácia"
• "média"
• "materializmus"
• a 4 P-modellje, miszerint a Természet (Planet) arra való, hogy az emberek (People) a szabályozók (Policy) segítségével Profitot csináljanak belőle.

Erről írok bővebben a Fenntartható VAGY Fejlődés? esszémben, erről szólnak Annie Leonard kisfilmjei, és sok más, pl. ez az egész honlap:)