Helyes vízgazdálkodás - cikk

Mindig mondom, hogy a gyakorlatban a tájhasználaton múlik a fenntarthatóság,
tehát pl. a Tiszai-alföld vízháztartása az agráriumon múlik.

A mérnökök persze azt mondják, hogy ők csak megrendelést teljesítenek,
tehát a "döntéshozókon" a felelősség. (Is.)

Én mindenesetre megírtam röviden, hogy milyen lenne a helyhez igazított gazdálkodás,
az Agroinform októberi számában olvasható (és innen letölthető-nyomtatható).

Évzáró bejegyzésnek jó lesz, ill. akinek csak tíz perce van a témára.
Itt (is!-) várom a visszajelzéseket...

Vetített Karácsony

Milyen megható. Karácsony. A csoda megvalósulása.

Innentől jön a nevelés: azonnal írja a filmecske alatti ismertető, hogy a csoda a CÉGnek és a Technológiának köszönhetően valósulhat meg. (Thanks to a team of merry WestJetters and the power of technology, we've learned that miracles really do happen.)

A "Technológia" kapcsán rögtön itt az előző bejegyzés...
A "Cég" kapcsán (West, mint veszteség:) - a nagy cégek nagy pénzeket szánnak reklámokra. Sok utastól beszedett többletbevétel adja a hátteret ahhoz, hogy 1 gép utasainak visszaajándékozzanak belőle. És ezt nem én mondom, hanem a cég marketing osztályában beszélik épp most ezt. S még ráadásul nagyon hatékonyak is voltak, mert több mint 12 millió megnyitás kevesebb mint 4 nap alatt, az nagyon magas siker mutató (hozzám a negyedik nap jutott el:), - dec.20.-án idedokumentálom, hogy a 12. napon 31 millió feletti megnyitásnál tartottunk).

Szerencséjük, h. mindenki csak anyagiakban megvalósulót kért...
Legalábbis ebben a vetített valóságban az nincs benne, aki nem.

De mi van, ha valaki nem vetítetten akarná magát megajándékozva érezni?

A történet nem a csodát helyezi a valóságba, hanem a valóságot, a valódi valóságot, helyezi a vetített valóság mögé.
S tényleg csodálatos, (a)hogy az embereknek ez elég, sőt ezt szeretik, akarják. Látszólag…
 

Zöld illúzió - könyvben és egyébként is

Pontosítunk: a „zöld” technológia illúziója – vagyis, hogy idétlen/gyermeteg hiú ábránd abban hinni, hogy a technológia fejlődése, zöldítése megoldja, egyáltalán megoldhatná a „környezeti” válságot. (Hívhatjuk „energia”-válságnak is, vagy amelyik részt éppen látni akarjuk/ tudjuk, de nyilvánvaló, hogy a modernizmus, tehát egész jelen világunk általános összeomlásáról van szó.)

Ezen összefüggéseket többször érintettük már, pl. a „tananyag”5. tételében, „a fenntarthatóság értelmezései” fejezetben „Zöld technológiai”néven tárgyaljuk ezt a kérdést. (A téma magyarországi fő feltárója Hetesi Zsolt.)

Fontos megjegyezni, hogy NEM azt mondjuk, hogy a „zöld technológia” rossz. Hanem azt, hogy NEM oldhatja meg a „válságot”, viszont alkalmas arra, hogy kellően át nem gondolva azt hihessék, hogy meg tudja oldani. És most ez a kellően át nem gondolt helyzet van. A Tudomány és a Politika ezzel áltatja magát és minket. Az intézményesült tudomány ímmár jobban kötődik a Projektekhez, a projektált, azaz vetített valósághoz, mint a Valósághoz, az eredendő természeti valósághoz. A Politika és az azt üzemeltető "Gazdasági Elit" helyzete kézenfekvőbb, de sajnos a "Tudomány" is becsatornázódott. (de ez már egy másik bejegyzés/téma:)

Mindenesetre azért ide teszem a rendszerelméleti értelmezést: a technológiai megoldás a jelenlegi technokrata világnézetben, a moder valóság szintjén megoldásnak látszik, de ez a szükségesnél egyel alacsonyabb szint, hiszen a modern valóság is a Természet része, és ezen a szinten, erre a szintre emelkedve már látszik, hogy nem az. Hiszen a Természetbe nem illeszkedő Pénz és Technológia előállítása mindig nagyobb környezeti terheléssel jár, mint amitől mentesíteni tud - még akkor is, ha a "közgazdaságtan" nagyon ügyel arra, hogy ez ne látszódjon (ahogy az említett tételben szerepel).

Most egy nyugati forrást hozunk szemelvényként (könyv, cikkek, előadások):

http://www.greenillusions.org/

Itt is:

http://www.ereleases.com/pr/author/greenillusions-org

1 percben:

http://www.youtube.com/watch?v=Vnmj8Yp8szU&feature=youtu.be

Másfél órában:

http://www.youtube.com/watch?v=--OqCMP5nPI ea

Íme egy rövid ismertető /összefoglaló:

Green Illusions: The Dirty Secrets of Clean Energy and the Future of Environmentalism (Our Sustainable Future)

We don’t have an energy crisis. We have a consumption crisis. And this book, which takes aim at cherished assumptions regarding energy, offers refreshingly straight talk about what’s wrong with the way we think and talk about the problem. Though we generally believe we can solve environmental problems with more energy—more solar cells, wind turbines, and biofuels—alternative technologies come with their own side effects and limitations. How, for instance, do solar cells cause harm? Why can’t engineers solve wind power’s biggest obstacle? Why won’t contraception solve the problem of overpopulation lying at the heart of our concerns about energy, and what will?

This practical, environmentally informed, and lucid book persuasively argues for a change of perspective. If consumption is the problem, as Ozzie Zehner suggests, then we need to shift our focus from suspect alternative energies to improving social and political fundamentals: walkable communities, improved consumption, enlightened governance, and, most notably, women’s rights. The dozens of first steps he offers are surprisingly straightforward. For instance, he introduces a simple sticker that promises a greater impact than all of the nation’s solar cells. He uncovers why carbon taxes won’t solve our energy challenges (and presents two taxes that could). Finally, he explores how future environmentalists will focus on similarly fresh alternatives that are affordable, clean, and can actually improve our well-being.

Hattyúdalos decemberi évkezdet

Eljött a december, ilyenkor megnő a közlésigényem, mint tavasszal a madaraknak…

A madarak szaporodnak, a tanárok tanítanak - ha a körülmények engedik;

mindenesetre e honlap azért van, hogy ebben a tanításban segítsen, és a december a tavasz kezdete, legalábbis az egyetemen a tavaszi félév kurzusait ilyenkor kell meghirdetni, úgyhogy az én tavaszi dalolásom a honlapbejegyzéseim téli megszaporodásával kezdődik  – és ezzel végére is érek ennek a hatalmas dalolós-tanítós metaforának, minthogy tudom, megterhelő ez manapság:).

Pedig metaforákra szükség van (mint tudjuk, már az ókori görögök is ilyenben tárolták a bölcsességüket), mert nehéz elmagyarázni azokat a dolgokat, amiket eleve nem ért a hallgató, vagy mondjuk úgy kívül esik a közönség modelljein. Nehéz tudósítani a Természetről, a Természet valóságáról, annak az embernek, aki a Természeten kívül helyezte magát, és a modern kór világnézetében géppé fejlődte magát. E helyzet leírására használom a „2 valóság” modelljét, miszerint a mostani modern valóságunk, amiben mindenki él és éltet, nem az egyetlen valóság, és ha sikerül kitekinteni a kitalált szabályokból épült városfalak mögé, akkor ott feltárul a másik valóság, a Természet eredendő valósága, ahol nem a pénz az úr, hanem az élet, és nem a steril a szép, hanem az élő.

Erről a valóságról, ill. 2 valóságról, tudósít az a greenfo.hu-n megjelent írás, amit így évkezdés gyanánt ajánlok, mert röviden ad nagyon érzékelhető illusztrációt (metaforát:) Konkrét madárdalba foglalva mutatja be, (a)hogy a városi modern világnézetünk – pontosabban a többségnek hallatszó világnézet – gyarmatosítja az eredendő természeti valóságot, és vesz(t)i el az élet terét.

Két megjegyzés kívánkozik még ide.

Az egyik, hogy örülök és megtisztelő, hogy vannak többen, aki érdeklődnek e tanítás iránt, (hiszen a közönség által tud igazán értelmet nyerni egy előadás), s az mégiscsak fontos, hogy nem vagyunk egyedül (egyrészt én is olvastam a madárdalos írást, másrészt ezt is olvassa most valaki:).

A másik, hogy a világ alakulását látva persze tisztában vagyok vele, hogy falra hányt borsó az ilyesmi tanítás, hiszen a többség még mindig a falak magasításával van elfoglalva, s nem hajlandók észrevenni, hogy ezek a falak a Természettől és így az Élettől zárják el őket.

De én szakmai és lelkiismereti okokból mégiscsak a borsóhányókhoz csatlakozom, s hogy optimistán zárjam, legalább, mint a hivatkozott madárdalos írás, hátha egyszer elfedi a sok borsó a falakat…