Legutóbbi előadásaim tanulsága volt, hogy milyen nehezen ismeri be az ember a modelljeinek korlátosságát. Még az elitegyetemista is. A „Beavatás” oldalon található tanmesék mellé a „Megismerés”
témakörhöz ajánlom ezt a pár perces gondolatkísérletet:
A tanulság: modell által homályosan látunk, nem színről
színre. Vagyis a megismerésünk a szocializációs és motivációs közegünknek
megfelelően (ki)alakult modelljeink által vezérelt és korlátozott.
(Megjegyzem, én elnézem, hogy a 2 dimenziós világot
némi vastagsággal ábrázolják, hiszen nemcsak a 3. dimenziót nehéz elképzelni
a kétdimenziós világból, hanem a kétdimenziós világot is a háromdimenziósból…
Ráadásul az ALföldünk esetében éppen ez a szakmai zavar: hogy nem fogadják be a 3. dimenziót, vagyis a domborzati szintkülönbségeket:)
Az új embernek és az új tudománynak meg kell látnia, hogy az eddigi modelljei hamisak, mert megbuktak a Természet vizsgáján. És a fenntartható élet, az a jelenlegi modelljeinken kívül van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése