Megjöttek a legfrissebb adatok:
februárban több mint kétszeres csapadék hullott az átlagosnál, és több mint 2500-an
nyitották meg a belvízről szóló bejegyzést. A felmerült kérdések szakmai
alapjairól és néhány pozitív kezdeményezésről, íme a nyári vizes beszélgetésünk
felvétele: Jó volt-e a Tisza szabályozás, s miért nem, s hogy mit kellene
csinálni.
A 15. perctől látható egy 4 perces összefoglaló
animáció, majd utána elhangzik a kérdés: Mik
a legsúlyosabb problémák a Tisza-szabályozással és mit kellett volna másképp
csinálni? A következő 15 percben be van mutatva a helyzet a problémától a
megoldásig; tehát hogy a Tisza szabályozása és a modernkori gazdálkodás
koncepcionálisan hibás, és hogy milyen lenne a fenntartható víz- és
tájhasználat.
Érdekes momentum a 34. percnél a
migráns probléma értelmezése, vagyis, hogy ez a hamis fejlődés tünete, a globalizáció
régóta előre jelzett hozadéka. Ehhez megjegyzendő, hogy a felvétel 2015 július végén
készült, amikor méginkább félre volt értve hivatalosan e jelenség – bár a Vén
Európa véleményformáló „elitje” azóta is masszívan mutatja az öregkori
elbutulás kórképét, ami ugyancsak magyarázható azzal, hogy a Természet valódi
valóságától való elszakadt tévképzetekhez
igazodik a mércéjük.
Ezekről az értékrendi kérdésekről van szó a beszélgetésünk végén, ebből a szempontból is érdemes végig nézni:)
Minthogy ezen a blogon szeretünk bejegyzésenként 2 forrást is hivatkozni - ha tetszik 2 oldalról lőni ugyanarra a témára -, ezúttal Kassai Lajost hozzuk erősítésnek, aki a Barbi-univerzum és a valódi valóság viszonyáról nagyon jókat mond ide kattintva (is:).
A 40. perc előtt közvetlen honnét a fölvétel (később :45-nél visszajön, látom valami wwf-es)? Illetve a 15. percben a rövidfilm?
VálaszTörlésA kérdezett film a WWF Szabadság-szigeti projektjét mutatja be (http://wwf.hu/szabadsag-sziget), részleteket tőlük lehet kérdezni.
VálaszTörlésAz animációs film is WWF támogatással készült, az én anyagaim felhasználásával a DigiScience Kft. csinálta.
Ócsánál volt még egy ilyen jégkori láp-röndbetétel.
TörlésKöszönöm!
VálaszTörlésMég ezt találom nagyon jó kis szemléltető filmnek: https://www.youtube.com/watch?v=LephoBhEts0
Nem tudtam a Szabadság-szigetről! Kár, hogy a Tiszánál ilyen nincs! A Tőserdő és Mindszenti holtágak pedig erősen rászorulnának egy kis segítségre! Mifelénk is - bár nem szorosan kapcsolódunk a Tiszához - beiszaposodott, elzsombékosodott, és még szíkesebbé vált a környék, Makó fölött (az 50-es évekbéli lakosok azt mondták ott nyílt víz volt még akkor).
Igen.
VálaszTörlésEz a 'Szelídvízország' filmünk, írtam róla e honlapon, amikor kész lett.
Jók ezek a helyi projektek, de olyan mintha egy-egy gombot fényeznénk a szakadt ruházaton. Vagy méginkább a nem illeszkedő, elszabott ruházaton. Az egész viseletet kellene rendbe tenni, a Természet eredendő rendje szerint. Ez lenne az olcsó, kézenfekvő megoldás, a valódi helyi érdek - de a jelenlegi divat más...
Lassú víz partot mos...
TörlésÉn azt tapasztaltam, hogy a szabályzás utáni polgári újstílusban szabott és hímzött ruhák eleve gyönge anyagból szőttek, és gyönge a varrásuk, könnyen feslenek, szakadnak.
Még karácsonykor a nagycsaládunk össze szokott jönni. És beszélgettünk, beszéltem Tiszáról, és elfelejtettem: átlagban mönnyit emelkedött a Tisza mederszintje? Emlékszöm, hogy hallottam valahol, de nem találok róla egyértelmű adatot a világhálón. Töltést nem löhet végtelen magasságig emelni..
TörlésBocs., hogy csak most válaszolok, de itt sem pontos a rövid válasz.
A szabályozás következtében a középvízi meder mélyül. Ez, amit a köznyelv mederként ismer. A bevágódást mutatják a meredek partok (vö. Petőfi még a Tisza parttalan medréről ír…), illetve hogy a kisvízi vízállások 2-3 méterrel az egykori nulla szint alatt vannak. (Ezért hallani a mínusz kétszázas értékeket a vízállásjelentésben. Szolnoknál pl. a tavaly augusztusi ÁTLAGOS vízállás –275 cm volt: http://www.hydroinfo.hu/Html/archivum/archiv_tabla.html )
A középvízi meder tehát mélyül, a kisvizek egyre alacsonyabbak és egyre tovább tartanak.
A másik folyamat a hullámtér emelkedése. A hullámtér a gátak /árvízvédelmi töltések közötti terület, ami megmaradt ártérként. (Ide tartozik még a nagyvízi meder fogalma, ez szűkebb értelembe a nagyvizek, a köznyelvben az árvizek lefolyási sávját, sávjait jelenti.) E terület emelkedését a feliszapolódás adja, hiszen az árvizek által hozott hordalék a mederből kilépő és ezért lassabb folyású vízből kiülepszik, lerakódik - a korábbinál tízszer kisebb területen. Tehát az a hordalék, ami eredendően a tektonikai süllyedést ellensúlyozta (ez által létrehozva magát az Alföldet, a Pannon-tenger helyén), a jelenlegi rendszerben tízszeres mértékben lerakva a gátakon kívül rekedt táj fölé emeli az aktívan maradt ártér szintjét. A lerakódás, illetve az emelkedés mértéke térben és időben változó, de átlagosan 1 cm/év. Tehát évente átlagosan 1 cm-rel lesznek alacsonyabbak a töltéseink – miközben a töltő anyag a víztől megmentett /megfosztott ártéren hiányzik.
A NV meder emelkedik, az árvizek egyre magasabbak, ill. hirtelenek és rendszertelenek. A szabályozás eredményeképp a folyó vízjárása egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb.
Ezekről részletesebben szólnak tanulmányok, a "tananyag" oldalról, leginkább talán ezek:
A Tiszai-alföld eredendő működése és fenntartható működtetése
A Tiszai-alföld legfontosabb geográfiai jellemzői
És a Tisza-szabályozás értelmezése, összefüggései:
Vízlépcsőlátás - az iparszerű megoldások értékelése a Csongrádi vízlépcső példáján
Tiszta sor, köszi! És a cikkeket is, itt az oldalon, azok is mög vannak, nézögetni fogom. Talán tudunk belőle alkalmazni valamit a mi vízgyűjtőnkre is.
TörlésU.I. Az iszapról eszömbe jut az aztékokról készült dokumentumfilm, ahol "iszapszigetök"-ből alakítanak ki irdatlan jó minőségű kertöket a nagy vizeikben (tulajdonképpen az egész város vízre épült). A lényege, hogy nádból font partszerkezetöket alakítanak ki amiket iszappal töltenek föl. Így, ha jól emlékszöm tán négyszörösére növelték a termésmennyiségöt.
Törlés