Szelídvízország - ember és Tisza fenntartható kapcsolatáról

Ma 1 hónapja, hogy megjelent végre a film a jutyúbon - most azt írja, hogy 2468 megtekintéssel.
Nem könnyű összerakni tömör ismeretterjesztő anyagot a témánkban,
de ez különösen sokáig tartott, és ahhoz képest nem lett hibátlan...
Én itt, legalább a saját oldalamon külön megjegyzem, hogy idétlen, zavaró és nem helyénvaló az éles-bántó "kereskedelmi" hangeffektek és a szokásos semmilyen-típusú "zene" alkalmazása, ami azért került alá, mert a többiek szerint így a közízléshez igazodva eladhatóbb, érthetőbb. Hát szerintem nem közízlésről van szó, hanem közízléstelenségről, ami szerves tartozéka annak a modern kórnak, ami tönkre tette a Tiszát és a normális élet lehetőségét Ember és a Természet(e) között. Minden ilyen iparszerű háttérzaj arra való, hogy az ember ne találkozzon a valósággal. Ez ugyancsak fokmérő tehát: ha érzed, hogy zavar a csomagolás, az jelzi, hogy az értekrend szintjéig érted /érzed /éled, hogy miről van szó...
Azért jó lenne persze, ha a köztudatban és a vezetői tudatokban ez a 18 percnyi ismeret így összeállna..:)
A film rövid ismertetője az Élő Tiszáért honlapon.




Még a waterisk pályázatunkból volt a film fizetve, de a költségvetéséhez képest sokszoros munka van benne - külön köszönet a kivitelező Rbl Marketingnek!

Harc a magokért - aki etet, az diktál

Nagyon jó megnyilatkozásai vannak a szerzőnek,
nem véletlenül került ki az államigazgatásból...

http://index.hu/velemeny/olvir/2013/07/15/harc_a_magokert_aki_etet_az_diktal/

A "vélemény" rovatban jelent meg az írás, de ez a fenntarthatóság, azaz az Élet véleménye - a gyarmatosítással szemben.
A cikk hamar tovaterjedt az internet alternatív nyilvánosságában:
tényleg arról van szó, hogy komoly harc folyik az etetésünkért,
mert aki etet az diktál.
És most úgy etet a gyarmatosító véleményformálás, hogy ne ébredjen fel a közönség;
és a társadalom jelentős része elhiszi, hogy ez a mai rendszer normális.

Föld, víz, GMO, vizsgaidőszak

Itt egy írás, ami felveti, hogy a Természet nem árucikk. Azért idézem, hátha valaki ebből érti meg, hogy miről van szó:
http://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/2013/06/27/fold_viz_gmo

Ráadásul tanulságos viszont, hogy nem mindenki él ebben a gondolkodásban. A kommenteket olvasva legalábbis látletet is kapunk a magyarországi ámítógéphasználó népesség állapotáról. Érdekes, hogy mennyire hisznek emberek a kapitalizmusban. Érthetővé válik, hogy az utókor számára elítélt egyéb totalitárius rendszerekben is ugyanígy hitt az emberek jelentős része. Most azt mondják rájuk, például, hogy fasiszták - mintha ez rosszabbul hangzana a közfül számára, mint az, hogy kommunisták, úgyhogy ezt hozom példának. 
A többség tényleg abban hisz, hogy a Természet arra való, hogy profitot csináljon belőle az ember, és azt ezt szolgáló szabályzók objektív tényezők, amihez igazodnunk kell. S az emberek jelentős része ma abban hisz, hogy a fejlődés jó.
Javaslom Aldous Huxley "Szép új világ" c. szociográfiáját.
A vizsgaidőszaknak sosincs vége...

(A földről, s törvényről a SZÖVET honlapon is elérhetőek háttéranyagok.)

Veszélyes falomlás a Tiszánál – hamis tudás a tévéből

A tudósítás nagyon pontosan tudósít arról a hamis tudásról, ami a modern kor sajátja, és ami lehetetlenné teszi a fenntartható életről akár a gondolkodást is.

 

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/128616_veszelyes_falomlas_a_tiszanal.html

A kereskedelmi kanálisban az árvíz pusztít, és különleges veszély fenyegeti az embert Nagykörűnél, de a hatóságok biztos majd meg fogják csinálni, ha a Természet lehetővé teszi. A tanárnő és a tudósító mindenesetre szellemeiket egybeöltve vigyáznak, nehogy a hallgatók lecsatlakozzanak a megkövesedett hamis tudásról. Ezek a szánalmas gyomorforgató Tények.

Az alig másfél perces híradásban gyakorlatilag nincs olyan szó, ami a helyén lenne, nincs olyan összefüggés, ami helyesen hangzana el – de a közhangulatot, a köztudatlanságot, a közízlést, és ezek tévé általi távirányítását pontosan visszaadja.

Valójában ugyanis arról van szó, hogy a Természet igyekszik gyógyítani az ember ellenműködéséből fakadó sebeit, és a szabályozások következtében mélyrevágódott meder átázott meredek oldala a szabályozások következtében felgyorsult apadás után/kapcsán belecsúszott a mederbe. Hiszen a Tisza szélesen és laposan, lassan és kanyarogva igyekszik folyni eredendően, minthogy nem az a célja, hogy minél előbb levezesse az árhullámot, hanem hogy az éltető vizet minél inkább bejutassa a tájba.

Tehát nem az árvíz pusztít, hanem az emberi beavatkozás következményeként alakul a part, és ez annyira nem különleges, hogy lejjebb 50 méterrel is ott a szeletes csuszamlás nyoma, és szemben is egymás mellett 3 ilyen suvadás látszik. (Ha a nemrég épült „kikötő” is belecsúszik, vagy éppen feliszapolódik, az sem a Tisza aljasságának, hanem az emberi butaságnak, ellenműködésnek lesz köszönhető.)

Még arra is van idő, hogy a hajózás kapcsán is rettegjen a Tények, a tények ellenére, miszerint régóta nincsen hajózás a Tiszán – de eddig ezt nem kevertük a kompátkeléssel. Hogy kritikánk alapja nem őrült-civil-zöld gondolat, hanem az intézményesített, pszichotizált butaság elleni ismeretterjesztés igénye, az ügy és az emlegetett hajózás kapcsán had idézzem végül „A Tisza” című vízügyi munkából (Akadémiai kiadó, 1982), hogy „a szabályozás természete magában hordozta a hajózási viszonyok megromlásának majdnem valamennyi okát.” (p. 354.)

Ha már úgyis környezetvédelmi világnapra ébredünk. Ébredünk?

A nyúlon túl

Tegnap voltunk a Parlamentben – láttuk egészen aláásták:

Konzultációt is tartottam, ami kapcsán most jött egy hallgatói levél, amiből kiderül, hogy a hallgató már többet ért a világból, mint a képmutatók, bocsánat képviselők, és a mérnökvezérigazgatók, akik bizonyították, hogy nincsenek birtokában evidenciáknak. A modernizmus elavult 20. századi tudásából nem képesek átlépni a túléléshez szükséges 21. századi tudásba. Persze ez általános:  magukat komolynak gondoló emberek, akár környezetinek mondott végzettséggel(!) ma még ki merik mondani, h. "nem a Természetet akarom védeni, hanem az embert". Ma még nem szánalmas nem észrevenni, hogy azonosak vagyunk. Ma még közgazdászok mernek hivatkozni a GDP-re..

Úgyhogy gondoltam közzéteszem az alábbi levélváltást, hátha kedvet kap valaki megérteni, hogy miről van szó, és nyílt pályázatot hirdetek, hogy hogyan lehet elmagyarázni, hogy az ember "védéséhez", értsd túléléséhez a TERMÉSZETre van szükség. Max. 5 percben, amennyi ideje a modern embernek van. A pályámunkákat az én címemre kérem, a díjazottak katarzist nyernek.

 

From:

Sent: Tuesday, May 14, 2013 1:20 PM

To: Balogh Péter

Subject: netes konzultáció

…

Felmerült pár kérdésem, és észrevételem az eddig megnézett anyagok kapcsán. A Tárgyak története című kisfilmben az előadó hölgy azt mondta, hogy a szabadidő kezd eltűnni, régebben több volt. Szerintem ez az elmúlt rövidebb időszakra igaz, mivel egyre többen vállalnak másodállást, vagy ha ez nem lehetséges túlóráznak, hogy fenn tudják tartani magukat, de alapvetően a szabadidő, mint szórakozás, és tevékenység munka után, csak az ipari forradalom után, a gazdasági szerkezet és a munkalehetőségek átalakulásával alakult ki. Ekkor jelentek meg a sportok, és egyéb más szórakozási lehetőségek. Azt mondta még az előadó, hogy a feudalizmus ideje alatt is több szabadidőnk lehetett. Csakhogy, szerintem régen nem volt ez a felosztás, hogy szabadidő és munka, egyszerűen csak élték az életüket. Ha a földeken dolgoztak, vagy mesterségükkel foglalatoskodtak, az nem olyan munka volt, hogy várták a "végét", hogy mikor lesz szabadidejük. Maguknak csinálták, és azért, hogy megéljenek belőle, nem a pénz volt a lényeg, hanem az hogy, megéljék az életüket. Sőt, akik nem dolgoztak, azokat meg vetették, vidéken, és más "elmaradott" térségekben a lusta embereket kiveti magából a közösség, és ez a másik fontos kulcsszó, ami a Ladakh filmben is fontos volt, a közösség. A közös munka volt nekik a szórakozás, ez egy időtlen munka volt, csak az évszakhoz kellett alkalmazkodni. Tehát én úgy gondolom, a szabadidő egy nemrég bejött fogalom, aminek lényege, hogy az ember elmeneküljön a mai, beteges társadalmi, és munkahelyi helyzet elől. Ha belegondolunk, szabadidőnkbe takarítunk, rendbe tesszük a kertet, ez régen a mindennapi munka része volt. A multik által kizsákmányolt, új és beteg társadalmi rendszerben a munkának a szerepe, hogy minél több energiát vegyen el az embertől, és minél kevesebb pénzt adjon ezért, amit meg arra ad igazából, hogy vásárolj és a gépezet része legyél. Az emberek jelentős része olyan munkát végez, és olyan oktatásban részesült, hogy csak ebben a korcs újvilági rendszerben, kiszolgáltatottan képes fenn maradni, önmagát nem tudná ellátni a rendszer nélkül. Visszakanyarodva az elejéhez, a mai szabadidő lényege is a profitszerzés. A reklámok, hirdetések azt súgatják az embereknek, hogy nem tökéletesek, csak akkor lehetnek azok, ha ezerféle eszközt, tablettát, és más egyéb kütyüket vásárolnak. Mindenhonnan azt látják az emberek, hogy modellek, agyonplasztikázott, és smink mögé bújó celebek pózolnak, akiknek élete gondtalan, és ők is olyanok lehetnek, ha vásárolnak. Az emberek edzőterembe járnak, csakhogy olyan természetellenes külsőjük legyen, mint a modern világ modelljeinek. A sportoknál is ez a helyzet. Élsportolók reklámjai mutatják a "helyes" utat: csak 40000ft-os nike stoplissal lehet jól focizni a játszótéren, vagy egy parkban. Ennél is komolyabb a szabadidőre épülő turizmus, és vendéglátás. Az emberek több százezer spórolt pénzüket költik arra, hogy Vegasba menjenek, és megszálljanak a Ceasar Palace-ban. Mitől jobb ez egy barátokkal, vagy családdal töltött hétvégénél, mitől ér meg akár milliós nagyságrendű pénzeket. Ezek alapján én úgy gondolom, hogy a szabadidő nem eltűnt, hanem iparszerűvé vált, követni kell a trendeket.

A Ladakh filmben, azt mondták, hogy nem termelnek hulladékot, és az emberi ürüléket is trágyázásra használják. Én úgy tudom, hogy a ragadozók, és mindenevők ürüléke, nem megfelelő trágyázásra. Arra gondoltam, hogy talán azért tudták felhasználni, mert főként növényeket esznek, és semmi mérgező anyaggal nem találkozott soha a szervezetük, természetes alapanyagokat használtak. Egy régebbi bejegyzésben is volt erről szó, hogy az alomszéknél az ürüléket komposztálták. Ezt nem teljesen értettem, hogy akkor mindenféle trágya alkalmas erre a feladatra, mert pl. a csirkékéről azt tanultam, hogy nem.

Valamint, Ladakhban a vizet több kilométerről vezették oda, tehát valahonnan elvezették, azt a kis vízfolyást. A táj alapvetően, nem bővelkedik vízben. Akkor valamilyen szinten ez is mérnöki beavatkozás? (megváltoztatták a tájat)

 

From: Balogh Péter

Sent: Tuesday, May 14, 2013 2:08 PM

Subject: Re: netes konzultáció

 

Nagyon jó.

Csak vázlatosan válaszolok, mert ha rendes kifejteném, annak nem érnék a végére:)

Igen: a "szabadidő" hasonlóan a "tulajdon" fogalomhoz, a mai értelemben tök. új /egészen más. Mint ahogy sok más fogalom is: a modern kor ilyen szempontból tényleg MÁS, mint a korábbi. (Ezeket magyarázzák a fejlődés-modelljeim, ezért indokolt erről beszélni ezen a kurzuson.)

Azt mondja a Ladak-film: munka és szórakozás azonosak. (eredetiben: work and leisure are one.) S hogy "időtlen élet", stb. Ezt fontos megérteni, (de úgy látom, h. ez megvan Neked). Mert ezzel megvilágosodik egy különbség a "modern-iparszerű" és a "hagyományos-term.szerű" világ-nézet között.

Ezt én úgy fogalmaztam az előadáson, h. nem "munka" van, hanem "élet". (Czakó Gábor /szintén kötelező:-/ azt mondja: régen "Beavatás" volt, be-kapcsolódni igyekeztek az emberek, most "kikapcsolódni" szeretnének a rendszerükből. Minthogy embertelen /=ördögi.)

Nagyon jó, fontos gondolat/felismerés, h. ma a "szabadidő" (a "kikapcsolódás" - a rendszerből) is a profitszerzés részévé vált, (tehát éppenhogy NEM biztosítja a "kikapcsolódás" funkciót!, s ilyen szempontból hamissá válik /ahogy minden más is ebben a rendszerben/.) Erről A. Huxley ír a "Szép új világ"ban (ALAPMŰ! az első 20 oldalt kötelező elolvasni!!!-), h. a Természet önmagában nem jó (a GDP növeléséhez), mert ingyen élvezet!!!. Ezért /erre épül ki az idegenforgalomipar, a sportszereivel, szolgáltatásaival, amik könnyen elfedik a 2 főszereplőt (Ember és Természet(e)) és a kapcsolatukat, ami a lényeg lenne - így válik ez is hamissá a modern kór értelmezésében.

Nem közvetlenül az ürüléket használják, hanem a komposztált ürüléket.

Alaptörvény: olyan nincs, h. ne legyen jó, ami természetes. NEM lehet igaz, h. az emberi ürülék nem való /nem jó a Természetbe. Az emberi viszonyulás /használat lehet nem jó, azaz nem illeszkedő. Jó példa, h. most ugyebár, a mai rendszerben a falevél is szemét, és a marhák böfögése tényező a Klímaváltozásban. És az sem normális, hogy az ember mesterséges, azaz természetellenes, azaz nem fér bele. Ez a modern kór vívmánya. A "fejlődésé". Ez a nemilleszkedés ad teret a profitszerzésnek, ennek a mutatója a GDP - ennek növekedésére hivatkozni, a butaság és a szűklátókörűség jele. Nem az "ember" a nemtermészetes, hanem a modern ember!

A csirketrágya az egyik legjobb trágya, de önmagában, és "éretlenül" (sokatmondó a szakkifejezés) nagyon erős, s kiéget. (Minden trágya a legjobb trágya:) - de használata (hasznossága) a léptéktől és mértéktől függ (ld. még koncentráció).

A ladaki vízgazdálkodás valóban mérnöki beavatkozás, csakhogy természetszerű. A völgytalpon elfolyó patakot a völgyoldalak mentén szétvezetik, ahogy azt az egyik előadáson lerajzoltam. A változtatás léptéke és mértéke belül marad a Természet (a helyi táj) törvényein, eredendő működésén. A vizet nem koncentrálják mesterséges víztestekben, hanem a talajban és a vegetációban "tárolják" (érezzük, h. ez egy "élő" tárolás, nem halott, mint a duzzasztmányoké), a talajba és a vegetációba jutását segítik elő, a kapacitások erejéig!

…

üdv.p.