Vízgazda avagy a fenntartható vízgazdálkodás

– Országh József előadása a Magyar Szociológiai Társaság Holisztikus ökológia szakosztálya, vagyis Antal Z. László szervezésében, aki a Klímabarát települések szövetségét is vezeti.

Időpont: 2013. február 27. szerda, 16 órától.

Helyszín: MTA Könyvtár Budapest V. ker. Arany J. u. 1. II.em.

Országh József Belgiumban élő vízügyi szakember, a monsi egyetem ny. tanára, a természet eredendő működésére alapuló komplex szemlélete miatt rendkívül hatékony, bár a jelenlegi rendszerrel gyakran ellentétes megoldásokat dolgozott ki a vízgazdálkodás számos területén. Most egy hónapig Magyarországon tartózkodik, így van lehetőség arra, hogy gondolatait és az ezekhez kapcsolódó konkrét megoldásait személyesen is megismerjük.

Országh József honlapja bőségesen tájékoztat munkásságáról, különösen javasoljuk közösségi vezetőknek, politikusoknak, a vízhasználat kapcsán érintett szakembereknek, de háztartási szinten, a magánember számára is hasznosítható szemlélete és javaslatai vannak: http://www.eautarcie.com/hu/ (az ajánlott honlapok között régóta szerepel).

Az előadásról tudósítást közöl a Klímabarát hírlevél.

A kurzus tananyagába az alomszéke, a szennyvíz kezelési és az esővíz-használati anyagai tartoznak szorosan, elsősorban a szemlélete miatt. (Megtalálhatók a honlapján és youtube kisfilmeken:)

Ismeretlen civilizációnk

Érdekes cikket ismertet az index, s most számunkra nem is azért, mert talán nem is 7 hanem 9 ezer éve háziasították a lovat, s nem Belső-Ázsiában, hanem Arábiában. (A tudomány ilyen megállapításai komolytalanok, és kül. nem értem, hogy attól, hogy véletlenül megtalálták, miért lenne „szülőhely” e lelőhely: „birthplace of an advanced prehistoric civilisation that witnessed the domestication of animals, particularly the horse, for the first time during the Neolithic period." – az ilyen mondatok inkább a tudósok gyermeki lelkesedését bizonyítják, mint a háziasítás első helyét.)

 

A kutatás, ill. a cikk érdekesebb számunkra, mert a környezet gyökeres megváltozásáról tudósít, és főleg mert a hely(zet) ismerős: a „barátságos” viszonyokat a terepviszonyok és egy folyó biztosította a magas kultúrához, ahol a hely neve: Al Magar.

Al Magar was a hospitable place for humans to settle in over thousands of years. In part this is due to its topography, or terrain. Al Magar was situated on both banks of the river.

.. in the past, the spot must have been a lush river valley: There is a major valley across the area which once was a river running westward forming waterfalls and taking water to the low fertile lands west of Al-Magar...

Tudom, persze, hogy véletlen, mint ahogy a többi ilyen hasonló adat is, de gondoltam csak lejegyzetelem legalább ide, ha már a cikk nem említi, hogy ez nem csak találkahely (The name Al Magar means gathering or meeting place.), hanem azt is jelenti, hogy magyar.

 

(Az illusztrációk az eredeti cikkből.)

 

Szélsőséges igazság

A Rio+20 konferencián elhangzott egy szélsőséges beszéd, ami terjed a magyar interneten is ("Uruguay elnökének csodálatos beszéde" - persze a szélső oldalakon, mindkét szélsőn:)

Mujica elnök megragadta a lehetőséget, és hangosan feltett néhány kérdést – ahogy mondta; azokat a kérdéseket, amik rámutatnak a jelenlegi világunk álnokságára, idétlenségére és fenntarthatatlanságára. „Ez egy nagyon fontos kulturális dolog. …Az igazi ok az a civilizációs modell, amit mi hoztunk létre.”

Talán a világ helyzete.blogspot-on jelent meg először, némi háttérinformációkkal, és a beszéd magyar fordítása is megvan. És persze a kommentek örök látlelete a hazai közönség helyzetéről...

A beszéd azért kiemelkedő, mert a fenntarthatóság alaptételét mondja ki, amin fordul az egész ügy igaz vagy hamis irányba, és amit a legtöbb szereplő nem tud, legalábbis a folyamatok alakulásán az látszik, hogy a folyamatok alakítói nem tudják - és nemcsak a gazdaságiak, a politikusok, akár a környezetiek, hanem a nagyközönség sem tudja, pedig tényleg kiszúrja a szemünket: ti., hogy a fenntarthatóság és a fejlődés lényegüknél fogva kibékíthetetlen ellentétben vannak egymással.

 

A fejlődés, amit ténylegesen értünk rajta: vagyis a folytonos gazdasági növekedés, és

a fenntarthatóság, amit ténylegesen jelent: vagyis az időtlen önműködés

antagonisztikus ellentétére mutat rá a beszéd;

arra, hogy amíg és amennyiben a világ ezt a modern elfogyasztói világnézetet követi, addig és annyiban nem lesz fenntartható, vagyis pusztulását önmagában hordozza.

 

Ezen nem segítenek a szólamok meg a konferenciák, és az sem, ha minél nagyobb hányadát gyűjtjük szelektíven a hulladéknak, mert hulladék gyártásából élünk (és halunk).

Csak hogy egyértelmű legyen, a bukott, halálos rendszer jellemzői:

• "piac"
• "demokrácia"
• "média"
• "materializmus"
• a 4 P-modellje, miszerint a Természet (Planet) arra való, hogy az emberek (People) a szabályozók (Policy) segítségével Profitot csináljanak belőle.

Erről írok bővebben a Fenntartható VAGY Fejlődés? esszémben, erről szólnak Annie Leonard kisfilmjei, és sok más, pl. ez az egész honlap:)

 
 

Ártéri gazdálkodás Kaliforniából

A Kossuth rádió „Oxigén” c. műsorának első anyaga Jessica Ludy előadása kapcsán megintcsak az ártéri gazdálkodásról szólt, pontosabban „Floodplain Management”-ről, ami nyugaton elsősorban árvízvédelmi célú, ill. indíttatású.

A riport áttekintő képet ad az előadás tanulságairól, ill. a hazai helyzetről Molnár Géza és én beszélünk: itt letölthető, 12 perc,18,8 Mb.

A riportban emlegetett korábbi Science cikk és az akkori bejegyzésem az akkori műsor kapcsán, itt letölthető.

Árpád-kori vízrendszer régészeti kutatása a rádióban

 

A mai „Oxigén” első anyaga elég részletesen bemutatja Takács Károly kutatásait, amiket még egyetemi éveiben kezdett, első komoly publikációja már több, mint 10 éves. (Együtt végeztünk a történelem szakon:)

A kutatás régészetileg igazolt árpád-kori csatornarendszereket, melyek tudatos ártéri gazdálkodás létére engednek következtetni. A feltárások a Kisalföld területére szorítkoznak egyelőre, de már vannak adatok arra is, hogy a Nagyalföldön is dokumentálni lehet az árpad-kori eredetet. Mint tudjuk, itt a morfológiai adottságok /mintázat önmagában kijelöli az értelmes/fenntartható/kézenfekvő/olcsó használat mikéntjét és mintázatát.

A riport 3 hétig érhető el a Kossuth rádió honlapjáról, a 14 óra 32-kor kezdődött Oxigén c. műsorban: http://www.hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-02-17

Felmerült kérdéseim, megjegyzéseim:

- Nem öntözés, hanem árasztás! (Először árasztásos gyepgazdálkodásról beszél, aztán végig öntözésről.)

- Megmutatták vízmérnököknek? A mai mernök milyen használatra következtet a formából, a csatornák alakjából, a hálózat mintázatából?

- Hogyan illeszkedik a rendszer a terepviszonyokhoz? Mi van a természetes medrek felhasználásával (minek ásni, ha van meder)? Hol vannak a csatornák szintjei a jelenlegi vízjáráshoz képest?

- Nem látom indokoltnak azt hangsúlyozni, hogy nem lehet felújítani. Mi az indok, ami miatt nem lehet?

- Érdemes megfigyelni a tájszemlélet különbözőségét: ma profittermelési eszköz, ami eredendően az ÉLET forrása.