Felébredni a bűvöletből - TED

Újra megtalált egy TED előadás, ezúttal a MAG listán jött…

4:18-nál volt a gondolat, hogy az emberi erőforrás is válságban van, ahogy a klíma, és a két válság gyökere azonos – ekkor kimásoltam a címet, majd amikor mondja, hogy az emberi erőforrás válság fő oka az oktatás, mert letéríti a embert a normális életről, elkezdtem írni ezt a bejegyzést, mert nem mondta hozzá, hogy a „modern” oktatás. Nem mondja ki, pedig látszik, hogy erre gondol, és ez azért lényeg, mert – szerintem legalábbis (és ez az én honlapom:) – ez a lényeg.

Nem az oktatás, hanem a modern oktatással van baj, ahogy NEM az emberrel van baj, hanem a modern emberrel (ahogy ezt már néhányszor emlegettem), vagyis: a modernitással magával van a baj. A modern kor, és ezért mondhatjuk, hogy a modern kór, az ami eltérítette az embert a normális útról az élet útjáról.

Azért fontos ezt felismernünk és kimondanunk, hogy ne tévelyegjünk a megoldás keresése kapcsán. A valódi megoldás a modern rendszer, az egész rohadt modern világunk kidobása, ÉS az új normális antimodern világ kialakítása.

Lenne. Ugyanis a kényelme és a változástól való félelme az embert benne tartja ebben a hamis világban. S hogy a vezetőik nagyon jól élnek ebből, és az alvezetők is jól élnek ebből. Státuszuk van és fizetésük. És kulturálisan, világ-nézetileg is beágyazódtak ebbe a rendszerbe, igazság szerint el se tudják képzelni, hogy lehetne egy másik világ is. A média, ami vetíti (projektálja) ezt a hamis valóságot, nagyon vigyáz rá, hogy NE legyen kép a valódi valóságról

A mi feladatunk az, hogy legyen. Erről szól ez az előadás számomra, és ez a bejegyzés számotokra.
 

Sok szép-és-jó tartalmas gondolat van benne, és humorral, ahogy a TED-nél megszoktuk, igazán ajánlható nyári élmény. Néhány példa:

4:50 - NEM elég a rendszer javítgatása, ha a rendszer rendszerszerűen rossz. Nem evolúciós, hanem revolúciós, azaz rendszerszerű VÁLTOZÁSra van szükség. A „Felébredni a bűvöletből” (6:48) résztől a karórás példáig nagyon fontos szakasz, ahol elmondja, hogy a valóság a modelljeinken múlik, és hogy a mostani modelljeink megbuktak.

11:50 - „a hároméves, nem a hatéves fele”

14:20 - a relatív időről, majd

14:30-tól az oktatásra alkalmazza az én 2 valóság modellemet, úgy mondja, hogy a modern oktatás iparszerű, hogy az ÉLET nem mechanikus, hanem organikus (ez persze normális esetben nem lenne egy igazán eredendő gondolat, de a közgondolkodás, a jelenlegi világ-tudat (fogyasztói társadalom) siralmas állapotát jelzi, hogy ez a gondolat nem hogy nem kézenfekvő, de gyakorlatilag éretlmezhetetlen a jelenlegi modern világ, vagyis a követői, a rabszolga-alkatrészei számára. Sajnos ezzel kell szembesülnöm folyton, hogy az ecidenciákról kell vitatkozni, és persze hiába… Az embert folyton a normaltás ellenkezője alapján kialakított és működtetett rendszerekhez mérik és büntetgetik!!!

 

Egy jó – és amerikai – beszéd végén a megoldásnak is meg kell jelennie, mint közeli, elérhető lehetőségnek. Szerintem mondjuk nem a személyhez igazítás a lényeg (persze nekem az is jó, ha így érti meg végre valaki), ill. ez nem a végső lényeg, hanem a természetesítés, a valódi, eredendő, természeti, vidéki, antimodern valósághoz való igazítása az oktatásnak, végül is az értékrendünknek, ami alapján élünk, és amit továbbadogatunk a gyermekeinknek.

Föld napja – VidÉKességek

Felgyűlt számos bejegyzeni való, most a Föld napja alkalmából csokorban közzé teszem 3.

 

Egy meglepő filmecskére bukkantam, a vízgazdálkodásról szól, példákat mutat, hogy lehetne normálisabban is csinálni, mint ahogy most általában van.

Főbb szereplői-helyszínei a Provértes, Nagyberek, Bihari Tájvédelmi Körzet (Földes). Vízvisszatartás, töltéslegeltetés marhával (!) az Alsó-Szigetközben a 21. perctől, de ha csak belenézni van idő, akkor a 25. perctől az utolsó néhány perccel lehet kezdeni.

Állami szervezet több részes filmsorozata; még a gyepgazdálkodás – legeltetés részt néztem meg, ezek alapján ajánlom az egészet.

Személyes, gyakorlati példák, a realitás annyiban sérül ugyan, hogy a kincstári optimizmus fő szerkesztési szempont volt, de az egységes, pontos kérdések nyomán összességében tartalmas, hasznos (tan)anyagot kapunk. Értékrend a helyén, legalábbis lehet azt mondani, hogy a jelenlegi eredendően hamis, fenntarthatatlan rendszeren belül, mindig kiderül, hogy annak szélén, és persze csakis külső pénzekből, de mégiscsak fenntartható struktúra létrehozásáról van szó.

A rendszerhibákat jelzi, hogy a tájazonos fajtákat egyértelműen kiszorították a modernebbek, vagyis a szürkemarhának nevezett magyar marhák helyett még a Hortobágyon is limuzin, és charolais állományokat tartanak a gazdaságok. Jellemző, hogy ahol megmaradt a szürkemarha (ProVértes), ott nincsen szó az értékesítésről, ami egyébként minden helyszínen megjelenő szempont.

 

Föld napja – a növénytermesztésről

Felgyűlt számos bejegyzeni való, most a Föld napja alkalmából csokorban közzé teszem 2.

 

Nemcsak a növénytermesztésről, hanem a szemléletről, a hozzáállásról.

Talán már idéztem ezt a filmet, A jövő farmja, Angliából – arról, hogy ha a tudósok, szakemberek jobban hinnének az evolúcióban, mint a tudományukban, akkor észrevennék, hogy a Föld/föld hatékonyabb gazdaság, mint az ember erőlködése.   

További gondolkodtatónak Molnár V. József  Magyar kert c. előadása:
„A magyar kertben az erdő szerves folytatása volt a kertnek!”

Föld napja – az állattartásról

Felgyűlt számos bejegyzeni való, most a Föld napja alkalmából csokorban közzé teszem 1.



 

 

Megtalált egy fénykép, s bár már sokat szörnyülködtettem a modern állattartásról, e kép önmagában is megéri, hogy ide idézzem, de azért ez a b(a)log(h) nem ilyen egyszerű.

 

Azon se lepődnék meg, ha hamis lenne a kép, hiszen az ámítástechnika csodákra képes,

A kép megjelent a "Fenntartható VAGY Fejlődés?"
c. füzetben, 2006-ban.

de ha konkrétan nem is lenne valós a kép, általában sajnos igaz. A modern állattartás embertelen, erről számos tudósítás található a neten, ezt tanítják az egyetemeken, stb. Én magam is voltam modern sertéstelep átadásánál, ahol nemhogy napfényt, de fényt sem, s nemhogy talajt, de almot sem kaptak az állatok – a mellékelt képet, ahol a sterilitást biztosító védőruhákban vonul a rács mögé a közönség, e koncentrációs tábor-avatón készítettem.

 

Egyébként ilyesmi borjúzárkákat hazai nagyüzem udvarán is láttam, de azért ők még nem voltak olyan fejlettek, kicsi udvar rontotta a hatékonyságot:

 

Azonban az USA-beli fényképet közzétevő megjegyzését, értelmezését pontosítanom kell, amennyiben a modern iparszerű állattartás gyakorlatából nem következik, hogy rendes ember nem eszik borjú húst, v. húst általában. Ugyanis NEM az állattartás az embertelen, HANEM a modern állattartás – ismerős kell legyen a gondolat, számos bejegyzésben emlegetem. Nem az ember fáj a Földnek, hanem a modern ember.

 

Ha már saját fényképeket mutogatok, had tegyem ide, hogyan van ez a nagykörűi szürkemarhákkal – mégiscsak had ünnepeljen a Föld!

Tolvajkergetők

Itt a Húsvét - a Feltámadás valóságáról tudósítunk!

A közösségről volt szó az előző két bejegyzésben is, hát most had jöjjön egy igazán üdítő, pozitív hír! Régóta nem találtam ilyen pozitív példát, ami ilyen ügyesen, erősen mutatná, hogy lehetne még esély a normálisabb életre.

A tananyagban benne van, hogy a fenntarthatósághoz azért szükséges a KÖZÖSSÉG, mert az életet megtermelni, él(vez)ni és megvédeni csakis közösségben lehet.

Ez utóbbiról szólnak városi modern fiatalok egy sajátos közösségének tudósításai. Ezen idézett részben a céltévesztett állam beteg, felfordult működése ellenében is megtalálják a megoldást a Tolvajkergetők - hála és köszönet érte!: